Huszonnyolc pont.
Ennyiből áll az a hivatalosan közzé nem tett orosz–amerikai béketerv, amelynek célja, hogy véget vessen az Ukrajna elleni, közel négy éve tartó orosz agressziónak. A dokumentum – amelyről nem tudni, hogy azt Donald Trump amerikai elnök elfogadta-e – olyan, mintha Moszkvából diktálták volna. Ukrajnának olyan területeket is át kellene adnia Oroszországnak a Donyec-medencében, amelyek jelenleg ukrán ellenőrzés alatt vannak; az USA elismerné a Krím és a Donyec-medence fölötti orosz fennhatóságot; Ukrajnának felére – négyszázezresre – kellene csökkentenie hadserege létszámát; és Kijevnek bele kellene egyeznie abba, hogy nem lép be a NATO-ba, miközben külföldi egységeket sem lehetne vezényelni az ukrán ellenőrzés alatt maradó országrészbe.
A terv arról is rendelkezne, hogy Ukrajna nem kap több nagy hatótávolságú fegyvert, az USA pedig szinte teljesen leállítja a katonai segélyezést. Ukrajnának arra is kötelezettséget kellene vállalnia, hogy hivatalos nyelvként ismeri el az oroszt, és visszaengedi az országba az orosz ortodox egyházat.
Cserébe a megtámadott ország pontosabban meg nem határozott amerikai biztosítékokat kapna, Moszkva pedig némi „bérleti díjat” is fizetne a Donyec-medencéért, amelynek egy részét az oroszok által okozott károk helyreállítására fordítanák. Arról is szó van, hogy az oroszok egyes területeket visszaadnának Herszon és Zaporizzsja megyékben. A tervezet ismerői szerint az orosz–amerikai javaslat „átlép számos ukrán vörös vonalat”, a terv pedig erősen Oroszországnak kedvez – nem véletlenül örülne neki Vlagyimir Putyin, ha elfogadnák.
