„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
Nincs olyan kertész, aki ne szeretné a telkén növekedő fákat. Kedveljük az árnyékukat egy családi ebédnél a szabadban, kikapcsolunk a zöld koronájukat csodálva, értékeljük, hogy jelenlétük mérsékli a nyári forróságot. Az összképre pillantva a legtöbb esetben viszont figyelmen kívül hagyjuk az olyan apróságokat, mint a levelek.
Hogyan előzik meg a picike levelek, hogy megfulladjunk? A tölgyfák példáján keresztül a cikkből mutatjuk be.
A levél nem más, mint a fa erejének a forrása. A benne található klorofill a zöld színtestek segítségével ugyanis a levegő szén-dioxidját a növény számára hasznos vegyületekké – energiává, az energiát biztosító cukrokká formálja.
Az így zajló fotoszintézis jelentősége óriási: míg egy autó motorjának működésével párhuzamosan ugyanis mérges gázok jutnak ki a levegőbe, a fa „működése” belélegezhető levegő kibocsátásával jár együtt. Ennek kulcsa a klorofill, amely egy összetett szénlácos szerves vegyület. A központi eleme a nitrogén és a magnézium – így ezek pótlása a növényeinknek kijuttatott tápanyagokkal együtt elengedhetetlen az energikus növényekért.
A válasz a levél működésében keresendő: a növény az energiatermeléshez csak a látható fény kék és vörös tartományát hasznosítja, a zöldet a levél nem nyeli el, így az a felületéről visszaverődve létrehozza a szemedben a zöld színt.
Valójában mennyi oxigént termel egy fa?
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A miniszterelnök derűsen fogadta a kisebb incidenseket Szolnokon.
Divattörténelem a Fehér Házban.
Tisztújító kongresszust tartott a Mi hazánk.