Legyen az a Szovjetunió vagy Oroszország, a Kreml a jelek szerint tartja magát ahhoz a sok évtizedes hagyományhoz, amely szerint olyan hazugságokkal próbálja befolyásolni a világpolitikát, amelyek rövid időn belül és százszázalékos biztonsággal lelepleződnek. Így volt ez 1983-ban, amikor a szovjet vezetés azt állította, hogy a Korean Air dél-koreai légitársaság Boeing–747-ese elhagyta az ország légterét – a légvédelem által lelőtt utasszállító gép roncsai ekkor már a tenger fenekén feküdtek –, s ez történt három évvel később is, amikor már a gorbacsovi peresztrojka idején megpróbálták eltagadni a csernobili atomerőmű-baleset súlyosságát.
Most, az óév utolsó napjaiban Moszkva azzal állt elő, hogy Ukrajna 91 drónnal támadta Vlagyimir Putyin orosz elnök Novgorodhoz közeli rezidenciáját, s emiatt felülvizsgálja az amerikai közvetítéssel zajló ukrajnai rendezési folyamattal kapcsolatos álláspontját. A vád akkor hangzott el, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán államfő úgy nyilatkozott a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott floridai tárgyalás után, hogy Kijev és Washington 90–95 százalékban megegyezett a konfliktust lezáró megállapodás részleteiről.
Kijev egyből hazugsággal vádolta Oroszországot, amely Zelenszkij szerint azért lépett elő az állítólagos támadásról szóló hírrel, hogy ürügyet találjon a megegyezés elszabotálására. A körülmények már az első pillanattól fogva arra utaltak, hogy Ukrajna nem lőtte a Putyin-rezidenciát.
Az egyharmad magyarországnyi kiterjedésű novgorodi régióban megjelent drónok számáról a helyi orosz források eltérő számokat közöltek, és nem tettek említést arról, hogy veszélybe került volna az államfő lakhelye. Trump az első napokban felült a hazugságnak, és hangsúlyozta, hogy „nagyon mérges” Ukrajnára. Végül az ukrajnai eseményeket, így a drónok útját is valós időben követő amerikai hadsereg és titkosszolgálat győzte meg arról, hogy a Kreml nem mondott igazat.
