Súlyos csapás Moszkvának, ha tehetetlenül kell végignéznie egy újabb szövetségese bukását

A Kremlben aggodalommal követik az utóbbi évek legkiterjedtebb iráni tiltakozási hullámát, amely abban is különbözik a korábbiaktól, hogy az ellenzékiek – ha akarják, ha nem – komoly külföldi támogatást is élveznek. Az aggodalmon kívül nem sok marad Putyinéknak, valós segítséget nyújtani ugyanis több okból sem tudnak.

Dőlnek a katonai felszerelések Oroszországból és Belaruszból az egyik legfőbb szövetségesként számontartott Iránba: az Il–76-os szállítógépek állítólag a tüntetők ellen bevethető fegyvereket és felszereléseket visznek Teheránba, miközben már korábban megérkeztek a perzsa államba az első Mi–28-as támadó helikopterek és a Szpartak páncélozott harcjárművek. A segítségnyújtásra a stratégiai partnerségről szóló, tavaly aláírt kétoldalú megállapodás teremt alapot.

Ezek a szállítmányok azonban mindenképpen elégtelenek lesznek akkor, ha a beavatkozással fenyegetőző külső hatalmak, az USA és Izrael közvetlenül is beszáll a klerikális diktatúra elleni harcba.

Erre pedig van esély, Donald Trump amerikai elnök láthatóan felbátorodott a Venezuela elleni katonai akció sikere láttán, és önbizalommal telve fenyegeti Teheránt azzal, hogy katonai eszközökkel lép fel, ha a rezsim nem szünteti be a tüntetők elleni erőszakot.

Hozzászólások