A Fidesz szavazói a praktizáló tisztségviselőkben és a hivatalnokokban, a Tisza Párt támogatói pedig a vállalkozói kreativitásban bíznak. Legalábbis ez következik abból, hogy a két párt kiket indít országgyűlési képviselőjelöltként az egyéni választókerületekben.
Európa nyugati fertályán már néhány évszázaddal ezelőtt eldőlt, hogy a tettre kész városi polgárság képes-e győzedelmeskedni a vidék változatlanságot pártoló tradicionalizmusa felett, Magyarországon viszont mintha továbbra is ez lenne az alapkérdés az áprilisi parlamenti választásokon.
A Fidesz hétvégi kongresszusának formális jóváhagyásával immár mindkét nagy párt egyéni képviselőjelöltjei felálltak a választókerületekben, és a jelöltek személye a számok nyelvén is azt üzeni, hogy
Orbán Viktor az utasításokat végrehajtó bürokratákkal, Magyar Péter pedig a vállalkozói szabadságot hirdető civilekkel próbálja elnyerni a voksokat.
A Tisza Párt 106 vadonatúj képviselőjelölttel indul neki a választásoknak, akiknek a 47 százaléka tulajdonosként vagy vezetőként kipróbálta már magát a magánvállalatok világában, illetve jelenleg is ott tevékenykedik.
Ezzel szemben a Fidesznél, amely 44 választókerületben indít mást, mint aki jelenleg is az adott körzet képviselője, az újoncoknak csak a 31 százaléka próbálta ki magát vállalkozóként vagy cégvezetőként, miközben alig van közöttük olyan, akinek ne lenne legalább önkormányzati képviselői gyakorlata, illetve a kormányban vagy a kormányhivatalokban államigazgatási vezetői pozíciója.
Növelni tudta előnyét a rendszerváltást ígérő Tisza Párt a biztos választás jelszavával kampányoló Fidesszel szemben. Míg két hónapja 10 százalékpont volt a két nagy tömb közötti különbség, ez 12-re nőtt a választani tudó biztos szavazók körében. A DK támogatottsága 1 százalékra esett.
