A „brománc” két férfi közötti szoros barátságát jelenti: tulajdonképpen ilyen kapcsolat fűzte össze az európai szuverenista-populista pártok erős embereit Donald Trumppal. Az előbbiek felnéztek az amerikai elnökre, politikai hasznot, kampánytámogatást, gyümölcsöző együttműködést reméltek tőle. Az amerikai elnök fürdőzött a rajongásukban, ezeknek a politikusoknak a társaságában demonstrálta: mennyire népszerű a nemzetközi porondon. A Dánia, illetve Grönland elleni fenyegetések most szembesítettek mindenkit azzal, ennek a brománcnak ára van, és könnyen a hitelüket veszthetik az európai populisták Trump miatt.
A szuverenista paradoxon
Donald Trump plusz 10 százalékos vám kivetésével fenyegetett meg a davosi tárgyalások előtt nyolc európai országot, amikor egy év után másodszor is bejelentette a Grönland megvásárlására irányuló szándékát, és a nyolc ország emiatt tiltakozásának adott hangot. Trump 25 százalékos emelést is kilátásba helyezett, amennyiben nem gondolják meg magukat, amíg ő tervei szerint az év közepére lezárja a tranzakciót. Végül a davosi fórumon engedékenyebbnek bizonyult: beszédében már világossá tette, nem kíván katonai erőt alkalmazni Grönland megszerzése érdekében, később pedig a vámfenyegetéstől is elállt, de az alkukényszer nem múlt el.
Az amerikai elnök legújabb húzásai nem klasszikus kereskedelmi vita részét képezték, inkább nyílt politikai nyomásgyakorlásként érzékelték a NATO európai szövetségesei. Emmanuel Macron francia elnök „elfogadhatatlan megfélemlítésnek” nevezte a fenyegetést, és azt hangsúlyozta, „semmilyen nyomás nem változtatja meg az európai országok álláspontját Grönland szuverenitásáról”.
https://hvg.hu/360/20260126_nemzetkozi-lapszemle-trump-orban-erdogan-vucuc-macron
A Macronhoz hasonló Európa-párti vezetők nyilatkozataikban szintén a szuverenitás erősítésére szólítottak fel Trumppal szemben. De mit kezdtek a helyzettel azok a politikusok, akik a szuverenitást épp az EU-val szemben tűzték zászlajukra, és most azzal szembesültek, hogy Grönland és az európai kontinens integritását, szuverenitását épp példaképük, Donald Trump fenyegeti?
Nagy Zsolt, a Democratic Society brüsszeli politikai elemzője az EUrologusnak nyilatkozva úgy fogalmaz:
A populista külpolitika addig működik, amíg szimbolikus. A vám viszont nem szimbólum, hanem számszerűsíthető veszteség. Onnantól kezdve a retorika nem elég.
Mit mutatnak a számok Trump európai megítéléséről?
A populista vezetők magyarázkodni kényszerültek a vámok, és a számszerűen meghatározható amerikai fenyegetés miatt, ez már azért is nehéz volt, mert választóik nem feltétlenül Trump hívei is. Egy 2025 decemberében publikált Politico-felmérés szerint az európai radikális és populista jobboldali pártok szavazóinak mindössze egyharmada tekintett pozitívan Donald Trumpra.
Erről arra lehet következtetni, hogy a „Trump-kártya” már a vámfenyegetések előtt is politikai kockázatot jelentett, a kockázat pedig Grönland után tovább nőtt
A populisták gyakran túlbecsülik a bázisuk Trump-szimpátiáját. Amikor azonban a kapcsolat ára konkrét gazdasági veszteségként jelenik meg, a lojalitás nagyon gyorsan meginog
– magyarázza Nagy Zsolt.
Fico és Orbán: személyes csatorna mindenek felett
Robert Fico szlovák miniszterelnök pechére pont aznap találkozott az amerikai elnökkel floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban, amikor Trump bejelentette a Grönland iránti igényét. Fico úgy tett, mint aki nem érzékeli ennek a súlyát, az EU „válságáról” és a transzatlanti kapcsolatok újszerűségéről kezdett beszélni, szava sem volt a belengetett vámokról, és Grönland is említés nélkül maradt.
Orbán Viktor decemberben, néhány héttel Venezuela lerohanása és a Grönland-ügy előtt járt Trumpnál Washingtonban, feltűnően népes magyar delegációval. Azzal tért haza, hogy pénzügyi védőpajzsot kért és kapott az amerikai elnökkel, aki nagyon rövid időn belül cáfolta, hogy ilyen ígéretet tett volna. Néhány héttel korábban röppent fel a hír, hogy Budapesten tartanak orosz–amerikai–ukrán béketárgyalásokat, és Orbán Viktor valóban „békenagykövetként” léphet fel. Ezek a tárgyalások is elmaradtak, az amerikai–magyar együttműködésekre irányuló figyelmet pedig elvitte a Venezuelára, illetve Grönlandra irányuló fókusz. A korábban oly együttműködésre kész, globális szerepet vállaló Orbán-kabinet külügyminisztere, Szijjártó Péter azonban Grönlanddal kapcsolatban már csak annyit mondott szűkszavúan: nem az EU ügye.
Nagy Zsolt szerint ez a hintapolitika tudatos taktika: „A személyes kapcsolat Trumpnál politikai valuta. Az európai populisták abban bíznak/bíztak eddig, hogy ha nem konfrontálódnak nyíltan az elnökkel, akkor az ajtók nyitva maradnak. Csakhogy ez közben az EU-n belüli hitelességüket erodálja.”
Csehország: Babiš kivár és a „NATO-dealt” lebegteti
A cseh populista táborban Andrej Babiš kormányfő reakciója különösen jól példázza, hogyan lehet Trumppal két pad között a földre esni. Babiš sem kötelezte el magát Grönland szuverenitása mellett, inkább azt hangsúlyozta, hogy Trump az EU-ra és a NATO-ra gyakorol nyomást, és ezt a stratégiát kell megérteni. Babiš azt is hozzátette, szerinte „értelmetlen nyilatkozatok” helyett NATO-szintű megállapodásra van szükség – írja a PULSE cseh partnerlapja, a Denik Referendum.
Az oligarchából lett miniszterelnök azzal vált nevetségessé a cseh közéletben, hogy azt nyilatkozta: „Grönland miatt” 15 ezer koronás földgömböt vásárolt, hogy pontosan lássa, hol helyezkedik el a sziget. Annyira nincs jelentősége ennek a területnek Babis szerint, hogy azt sem tudni, merre található.
A megjegyzés villámgyorsan mémmé vált, de ez nem zavarta a cseh kormányfőt, továbbra is teljes mellszélességgel Trumpot támogatja. Babis egyébként foggal körömmel ragaszkodik a látszathoz, hogy ő az amerikai elnök fontos európai embere, már egy karácsonyi videójában is arról beszélt, telefonon tartják a kapcsolatot Trumppal. Ennek Babis beszámolóján kívül nincs nyoma.
„Tipikus kivárásos stratégia – értékeli Nagy Zsolt ezeket a játszmákat. – Amíg nincs közvetlen eszkaláció, addig el lehet mondani, hogy ez nem a mi konfliktusunk. De ha a vámfenyegetésből tényleges intézkedés lesz, ez az álláspont gyorsan tarthatatlanná válik.”
Spanyolország: Abascal Grönlandra hivatkozik, de a Szaharára utal
Spanyolországban a populista jobboldal nem Trumptól való elhatárolódással, hanem a téma átkeretezésével reagált. Santiago Abascal, a Vox vezetője egy aragóniai nagygyűlésen gúnyolta ki a spanyol kormány Grönlandra vonatkozó aggodalmait az El Confidencial beszámolója szerint. Abascal úgy véli, hogy amíg Madrid Grönland integritását félti, elhallgatja a saját problémáit.
„Vitatják, hogy mit mondott Trump Grönlandról, de a Nyugat-Szahara szuverenitása egyáltalán nem érdekli őket, azt gond nélkül átadták VI. Mohammednek” – mondta Abascal, a spanyol kormány Marokkó-politikájára utalva.
A Vox relativizálja a Grönland-ügyet: Abascal nem Trump lépéseit vitatja, hanem azt sugallja, hogy a spanyol baloldal „képmutatóan” aggódik egy távoli terület szuverenitásáért, miközben „elárulja” a spanyol külpolitika egyik legfontosabb ügyét. Ez klasszikus populista technika: a külső konfliktust belpolitikai fegyverré alakítani, miközben a Trump döntéseit kikerüli.
Románia: Simion Washingtonban belevágott a Grönland alakú tortába
Romániában a reakció még látványosabban illeszkedik a „brománc” logikájába. George Simion, az AUR vezetője az Egyesült Államokban tartózkodott több párttársával együtt, republikánus civil szervezetek meghívottjaként. A román sajtó gúnyolódik is rajta napok óta: a davosi konferencia ideje alatt kereste Trump kegyeit Washingtonban a román szélsőjobbos pártvezér, de nem találta, mert Trump nem is tartózkodott az országban. Igaz, Simionnak így is sikerült hírt kreálni a kalandból: az a filmrészlet, amin egy ünnepi, Grönland alakú tortát szel fel egy politikai partin, vírális videóvá vált.
Nicu Stefanuta független EP-képviselő, az Európai Parlament alelnöke éles kritikával illette a szuverenista román politikust. „Akadna a torkán a Grönland torta” – nyilatkozta Stefanuta, és azt kérdezte az AUR vezetőjétől: mit szólna George Simion, ha Románia integritását kérdőjelezné meg valaki úgy, mint ahogy azt Donald Trump Grönlanddal tette. A magyarellenes politikus válaszában úgy fogalmazott: Románia biztonsági garanciája az Egyesült Államok, ezért Amerika Grönland-ügye egyben Románia ügye is.
Ez a reakció a legkirívóbb az európai térképen, a nacionalista-szuverenista román politika nyíltan elismeri, hogy a Trumphoz való lojalitás Románia érdekei elé helyezi:
Amerika first, Romania only second,
https://hvg.hu/vilag/20260123_gronland-utan-magyarorszagot-is-felszeletelne-vadim-tudor-lanya
Távolodás Trumptól: repedések a populista jobboldalon
Nem véletlen, hogy több európai populista párt már most óvatosan hátrál. A Reuters elemzése szerint számos radikális jobboldali párt – köztük a német AfD és Nigel Farage köre – nyilvánosan kritizálta Trump vámfenyegetéseit, de legalábbis igyekeztek tompítani annak jelentőségét. A következő időszak nagy kérdése, tovább veszélyezteti-e Trump az európai munkahelyeket, az export teljesítményt a nyomásgyakorlás érdekében – és asszisztálnak-e ehhez eddig lelkes hívei. A jelek szerint többen elhatárolódnak – és megpróbálnak hiteles szuverenisták maradni, kimondják, hogy az elsődleges fenyegetés nem Brüsszel, vagy nem csak Brüsszel, hanem épp Washington.
És lesznek olyanok, akik számára megéri Trump mellett kitartani, akik igazodni fognak, és vállalják az America first, Europe second elvet.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként született. Közreműködők: Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel), Petr Jedlička (Deník Referendum, Csehország), Kostas Zafeiropoulos (Efsyn, Görögország), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország), Sebastian Pricop (Hotnews, Románia)
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
