Régóta várt, kulcsfontosságú adatokat közölt honlapján a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI). A publikált jelentésből most először derül ki, hogy milyen sikerrátával dolgoznak az intézet által koordinált magyarországi lombikintézetek.
Az adatok azért is kulcsfontosságúak, mert Magyarországon, mint a fejlett országok többségében, gyakorlatilag
népbetegségnek számít a meddőség, a legfrissebb adatok szerint a párok 17 százaléka küzd a problémával.
Az asszisztált reprodukciós centrumokat 2019-ben államosította a kormány, mely a HRI vezetésével rengeteg változást vezetett be az ágazatban. Először ingyenessé tette a kezeléseket, majd a finanszírozáson is változtatott, ezekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
A kormány honlapjára felkerült a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete. Ebben felsorolják a megyei meddőségi szakambulanciákat, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végezhetnének. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza, a petesejt-donáció és a genetikai vizsgálatok kérdéséhez azonban nem nyúl. A kormány ettől az intézkedéstől is azt várja, hogy több gyerek születik majd.
Az intézetek államosítása és az utolsó magánklinikák bezárása azonban vihart kavart, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított miatta.
A kormány sokáig nem hozta nyilvánosságra, reálisan mennyi esélye van arra egy párnak ma Magyarországon, hogy lombikbabája szülessen. Hivatalos sikerrátákat, számokat sehol nem publikáltak. Amikor pedig Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára három éve egy parlamenti írásbeli kérdésben közzétette, hogy az elmúlt öt évben hány asszisztált reprodukciós kezelést végeztek az országban, és ebből hány gyermek született, a szakma gyorsan jelezte fenntartásait. Köztük volt Vesztergom Dóra, a meddőségi intézeteket összefogó Humánreprodukciós Igazgatóság korábbi vezetője is, aki a HVG-nek adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy bár a jogszabály 2008 óta kötelező adatszolgáltatást ír elő az intézetek részére, ezek hiányosak és egyáltalán nem mutatnak objektív képet.
Gyökeres változásokat javasol a meddőségi ellátásban a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.
Ennek azonban most vége: a HRI honlapján most először publikált olyan hivatalos adatokat, melyekből végre kiderül, milyen sikerességi rátával dolgoznak valójában a magyarországi lombikintézetek. Ehhez a Nemzeti Humánregisztrációs Regisztert használták, mely 2024 januárjától már az EESZT-vel összekötve teljesen pontos képet ad a 13 intézetben végzett beavatkozásokról. Vagyis meg tudja mondani, hogy hány páciensen hány beavatkozást végeztek, és ami még ennél is fontosabb: közölni tudják a becsült kumulatív születési rátát.
