Annál még a moziban sincs sokkal erősebb állítás, ha egy nőt, aki szimbolikusnak tekinti a testét, de még nem egészen biztos abban, mire akarja használni, egy Cadillac teherbe ejt. Ez már nem a Stephen King – John Carpenter-féle emberfaló autó, Christine bosszúja a karosszériáján esett sérelmek megtorlására, hanem a biblia oldalaival összekeveredett puha borítójú neoromance regény teremtéstörténete, a Titán.
A film rendezője, a francia Julia Ducournau ezt megelőzően a Nyers című filmjével már felkeltette az érdeklődést a kannibalizmus rituáléja iránt, de a négy éve Cannes-ban Arany Pálmával kitüntetett Titánban költőivé tette az olaj, a folyékony fém bársonyosságát, a nyers erőre vágyakozó szexuális vágyat.
