Külföldi tőkejövedelmek bevallása: eltérés esetén van lehetőség az adatok tisztázására

A támogató eljárás egy kiváló lehetőség a mulasztások önkéntes rendezésére. Az érintett adózóknak célszerű minél hamarabb beszerezni a szükséges dokumentumokat, amelyekkel alátámaszthatják a bevallásuk helyességét, vagy szükség esetén önellenőrizhetik a bevallásokat a támogató eljárás befejezéséig. 

Támogató eljárás – hol helyezkedik el a NAV eszköztárában?

A támogató eljárás jogi státuszát tekintve nem ellenőrzés, és így nem korlátozza az adózó önellenőrzéshez fűződő jogát.

Jelentősége, hogy az adóhatóság „aktív segítségével”, szankciók nélkül lehetőség van az adatok tisztázására, és adózói hiba esetén is önellenőrzéssel elkerülhető egy komolyabb jogkövetési vagy adóellenőrzés. 

Támogató eljárás vs. ellenőrzés

Míg a támogató eljárás szankciómentes, és nem korlátozza az önellenőrzéshez fűződő jogot, addig az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez, és korlátozza az önellenőrzési jogot az ellenőrzés megkezdésének napjától, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben szabályozott valamennyi szankciót alkalmazhatja a revízió. A jogkövetési vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot nem teremt, így ugyan nem korlátozza az önellenőrzést, de mulasztási bírságot akár alkalmazhat az adóhatóság. 

Mi a szerepe az adóigazgatási eljárásban?

A támogató eljárás egy partneri alapú, szankciómentes lehetőség, ahol a NAV bírságolás helyett szakmai segítséget nyújt az adózónak a feltárt hibák önkéntes javításához, szemben a hagyományos ellenőrzéssel, ami egy alá-fölérendeltségre alapozott hatósági eljárás, amely adókülönbözet megállapításával és jelentős büntetések kiszabásával zárulhat. 

Hány nap áll az adózó rendelkezésére az adatok tisztázására?

A támogató eljárás keretében az adózónak 30 nap áll rendelkezésére az adatok tisztázására, ami nem hosszabbítható meg. Ezért is célszerű minél hamarabb felkészülni a dokumentumokkal, hogy szükség esetén még az eljárás lezárásáig lehetséges legyen az érintett bevallások önellenőrzése az eljárás alapját képező anomália feloldására. 

A támogató eljárás jegyzőkönyvvel zárul

Az adóhatóság ebben megállapítja, hogy az észlelt anomália feloldásra került, mely esetben további intézkedés már nem szükséges, avagy az anomália továbbra is fennáll, mely megállapítás további ellenőrzés elrendelésének előhírnöke lehet. 

A NAV „mindent” lát?

A támogató eljárások alapját az OECD által kialakított Common Reporting Standard (CRS) és az európai uniós DAC2 irányelv képezi. Ezek alapján a NAV részletes (bár sok esetben pontatlan, félrevezető) információkat kap külföldről a pénzügyi számlákra vonatkozóan.

Mikor indul eljárás?

A NAV olyan magánszemélyeknél indít eljárást, akik külföldi pénzintézetnél vezettek számlát és befektetésekből szereztek jövedelmet, ugyanakkor eltérés tapasztalható a DAC2/CRS adatszolgáltatással érintett külföldi jövedelemadatok, valamint a magánszemély által bevallott adatok között. Ez az eltérés szinte biztosra vehető azoknál, akiknek külföldi banknál vezetett számláján lejárt vagy értékesítésre került értékpapír volt, függetlenül attól, hogy a magyar adóbevallási kötelezettségüknek eleget tettek-e, mivel külföldről jellemzően az értékpapírok értékesítéséből, visszaváltásából származó adott évi összes bevételt jelentik le a magyar adóhatóság felé, a megszerzésre fordított érték és a kapcsolódó járulékos költségek figyelembevétele nélkül.

Mik a gyakori hibák, félreértések és a teendők a külföldi tőkejövedelmek bevallása kapcsán?

A korábbi eljárások tapasztalatai alapján több tipikus félreértés, illetve hibás gyakorlat merül fel a külföldi tőkejövedelmek bevallása kapcsán: ilyen a megfelelő banki dokumentáció hiánya, illetve a jövedelem típusának téves meghatározása. Erről bővebb információt dr. Juhász Péter Külföldi tőkejövedelmek a NAV fókuszában: gyakori hibák és teendők című cikkében olvashat.