A népéről jólelkű atyaként gondoskodó vezető képének megfelelően cementgyárat látogatott meg Észak-Koreában Kim Dzsong Un egy nappal azt követően, hogy az USA és Izrael háborút indított Irán ellen. Az üzemben lelkesítő felirat köszöntötte őt és az általa jelképezett gyönyörű korszakot, a 42 éves diktátor pedig arról beszélt a hűséges pártsajtó szerint, hogy mennyire felvillanyozza őt az erős munkásosztály buzgalma. Amikor annak idején az apja, Kim Dzsong Il értesült arról, hogy az USA 2003 márciusában megtámadta Irakot, még több mint egy hónapra eltűnt a nyilvánosság elől, s nem mutatott magabiztosságot, mint most a fia.
A különbség, hogy Észak-Korea – amely csak 2002-ben ismerte el a titkos nukleáris fegyverprogramja létezését – időközben atomhatalommá vált, dacolva a külvilág nyomásával, legfőképp az USA szankcióival.
https://hvg.hu/vilag/20260121_eszak-korea-kim-dzsongun-menesztes-kecske
Az első föld alatti kísérleti atomrobbantás még Kim Dzsong Il idején, 2006-ban történt, az ő 2011. decemberi halála után az örökébe lépett fia aztán alaposan felgyorsította a nukleáris programot, s a hordozóként szolgáló közepes hatótávolságú és interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztését. A hétvégén tíz ballisztikus rakétát lőttek ki Phenjan közeléből – ez volt az első ilyen teszt az iráni háború kezdete óta, időben pedig egybeesik a térségben zajló amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal.
https://hvg.hu/vilag/20260314_eszak-korea-ballisztikus-raketak-katonai-gyakorlat
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint
Phenjan akár 50 nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet, emellett további 40 előállításához elegendő dúsított hasadóanyaggal, s már tesztelt olyan rakétát, amely képes lehet elérni az USA szárazföldi területét – Japánról már nem is beszélve, a határtól alig 50 kilométerre lévő Szöult pedig hagyományos fegyverekkel is lángba boríthatja háború esetén.
A diktatúra számára intő jelként szolgált Moammer Kadhafi líbiai vezető sorsa, akinek az USA állítólag megígérte, ha lemond a tömegpusztító fegyvereiről és a terrorizmusról, akkor nem esik bántódása. Majd Barack Obama elnöksége alatt a 2011-ben kirobbant polgárháborúban az USA bombázásokkal támogatta a felkelőket, akik megkínozták és felkoncolták a menekülő Kadhafit. Az Irán elleni háború pedig azt mutatta meg Phenjan számára, hogy az atomarzenál megléte a rezsim túlélésének záloga.
