Nincs olyan tavaszi kihívás, amit ne lehetne újult erővel leküzdeni egy kellemes délutáni szundikálás után. A tézis alól erős kivételt képeznek frissen kikelt növényeink, ott ugyanis ha azt látjuk, hogy a palánták oldalukra ereszkedve lefeküdtek a palántanevelő tálcára, akkor elérte az állományt az egyik lepusztítóbb fiatalkori betegség, a palántadőlés.
A kórokozó gombákkal terjedő kórságot sikeresen kúrálni nem lehet a növényeknél, így az egyetlen járható utat a megelőzés jelenti az otthoni növénytermesztésben. A fiatal növényeknél gyakori palántadőlés kivédéséhez bevált trükköket tekintjük át a folytatásban.
Milyen betegség a palántadőlés?
Mindegy, hogy dísz- vagy zöldségnövényekről gondoskodunk, a palántadőlés betegsége villámcsapás-szerűen tudja megtizedelni a tálcákban cseperedő fiatal palántákat. Az egyik pillanatban a növénykék még lendületesen cseperednek, majd hirtelen fonnyadni kezdenek, oldalukra dőlnek, ezt követően pedig elpusztulnak.
A problémát a talajban élő kártékony gombák okozzák, amelyek szívesen szaporodnak a zsúfolt, nedvességtől tocsogó ültetőtálca közegében. A tettesek között olyan gombafajokat találni, mint az Alternaria spp, Fusarium spp, Pythium spp, Verticillium spp, de itthon a legtöbb problémát a Rhizoctonia solani okozza a házi kertészeknek. Ezek a gombák felelősek azért a jelenségért, hogy a magvetést követően szépen kikelt, majd cseperedő palánták egyszer csak megállnak a fejlődésben, majd azt látjuk, hogy a száruk az alsó harmadban elvékonyodik, bebarnul, végül a talajra dőlve kezdődik meg a növény haláltusája.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A palántadőlés fertőzése a következő tünetekkel járhat együtt a palántanevelő tálcánkban:
- csírázás hiánya,
- a talajszintjén összeszáradt, összeaszalódott csíranövény,
- növekedési zavarok,
- normál csírázást és növekedést követően a szár bebarnulása majd a növényke gyors összeomlása, elfekvése,
- puhává vált, pépes levelek,
- algásodás vagy penészesedés a talajfelszínen.
A kikelt palánták 2-4 leveles korukig fogékonyak a betegségre, ezt követően ugyan túlélhetik a fertőzést, sokszor előfordul azonban, hogy a behegedt sebnél végül elpattan, eltörik a palánta szára, ami ugyancsak a növény pusztulását okozhatja. A fertőzést tehát minimális eséllyel élik túl a növények, így a megjelenését követően a legegyszerűbb tiszta lappal újra kezdeni a palántázás folyamatát.
Fontos, hogy a megfertőződött palántákat és az ültetőközeget ilyenkor nem szabad a komposztálóba dobni, ott ugyanis a gombás kórokozók túlélését, szaporodását segíthetjük elő.
Hogyan előzhető meg a palántadőlés betegsége?
Egy fertőzést követően a palántáknak minimális az esélye, hogy egészséges növényekké fejlődjenek, ezért mindegy, hogy a balkonládának vagy az otthoni kertünknek neveljük a növénykéket, a megelőzés válik a sikeres munka alapjává.
