Protektorátusként kezeli az USA Venezuelát, ahol a demokrácia helyreállításánál fontosabbnak tartja a stabilitást, és hogy újra termeljen az olajipar, amelynek a bevételét Washington osztja el. Az ideiglenes államfő, Delcy Rodriguez marxista örökséggel érkezett, de jól alkalmazkodik a kapitalizmushoz.
A bolívari szocializmus bajnokaként a jenki imperializmussal szemben a 2013-as haláláig küzdő Hugo Chávez venezuelai elnök igaz hívei úgy vélik, az ügyüket elárulta az ország ideiglenes államfője, Delcy Rodríguez. A politikusnő pedigréje tiszteletre méltó, a titkosszolgálat által halálra kínzott apjától örökölte marxista meggyőződését, és fiatalon a kubai forradalom csodálója volt.
Az amerikai elnök bejelentette: az USA és Venezuela arany- és egyéb ásványkincsek kereskedelmét érintő megállapodást kötött, ami „elősegíti a dél-amerikai ország bányatermékeinek értékesítését”.
Azóta viszont, hogy az amerikaiak január 3-án elrabolták Chávez ideológiai és hivatali örökösét, Nicolás Madurót, és Rodríguez Venezuela élére került, mintha az az énje került volna előtérbe, aki Párizsban és Londonban is tanult, s korábban a gazdaság és az állami olajmonopólium, a Petróleos de Venezuela (PdVSA) ellenőrzése is hozzá tartozott.
Reformokkal nyitotta meg az ország hosszú ideje zárt – és ezért lepusztult – olaj- és nyersanyagszektorát a külföldi befektetések előtt. A múlt hónapban Caracasban
mosolygós szelfiken pózolt a washingtoni kormány megbízottjaival,
akiket ajándékokkal – férfiakat venezuelai rummal, nőket csokoládéval és fonott strandtáskával – küldött haza.
