Megtervezte a nyaralást, most segíthet visszamenni az irodába
AI-generált képek és videók mellett egyre többen használják a mesterséges intelligenciát utazástervezésre, étrend-összeállításra, vásárlási listákhoz, programszervezéshez vagy egyszerűen információk rendszerezésére. Ahogy ősszel visszamegyünk az irodai gépeink elé, az új rutin könnyen elkísér minket.
A mesterséges intelligencia mindennapi munkaeszközzé vált. E-mailek megfogalmazása, hosszabb szövegek, meetingjegyzetek összefoglalása, prezentációvázlatok készítése, információk rendszerezése, fordítás vagy akár adatok első körös elemzése: egy átlagos fehérgalléros munkanapon már ma is sok olyan részfeladat van, ahol az AI képes gyorsítani a munkát. Egyre triviálisabbá válik viszont, hogy
az AI önmagában nem teremt értéket.
Nem az a lényeg, hogy mit használunk, hanem hogy mire
A mesterséges intelligencia akkor válik valóban hasznossá, ha időt szabadít fel, jobb, megalapozottabb döntéseket készít elő, és lehetővé teszi, hogy több figyelmet fordítsunk az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra.
Az AI-használat fejlődése sokszor nem formális képzéssel indul. A munkatársak saját problémáikra keresnek megoldást, kipróbálnak egy-egy eszközt, majd lassan kialakul, hogy hol működik jól, és hol nem érdemes használni. HR-vezetőként úgy látom, hogy éppen ez a kezdeményezőkészség válik egyre fontosabbá. Minden munkatárs maga látja a legpontosabban, hogy a saját napi munkájában melyek automatizálható vagy gyorsítható, rutinjellegű részfeladatok. A szervezet feladata az, hogy ennek teret adjon, miközben egyértelmű felelősségi, adatbiztonsági és minőségi kereteket teremtsen.
Az is fontos, hogy ne tekintsünk minden problémára automatikusan AI-problémaként. Egyszerű, jól formalizálható folyamatoknál a hagyományos automatizáció sokszor jobb megoldást jelenthet. A generatív AI-eszközöket pedig ott érdemes használni, ahol valóban szükség van nyelvi, elemzési vagy kreatív támogatásra.
Az új digitális alapkészség
A munkaerőpiacon egyre kevésbé az számít, hogy valaki hallott-e már a ChatGPT-ről, Claude-ról vagy más AI-eszközökről. Sokkal fontosabb, hogy felismeri-e, mikor érdemes használni ezeket, képes-e jól kérdezni, ellenőrizni az eredményt, és be tudja-e illeszteni a technológiát a saját szakmai gondolkodásába.
Az AI-jártasság rövid időn belül olyan alapvető munkakészséggé válhat, mint korábban az irodai szoftverek magabiztos használata. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenkinek AI-szakértővé kell válnia. Nem arra van szükség, hogy minden pozícióra prompt engineereket szerződtessünk. Sokkal fontosabb az a képesség, hogy valaki kreatívan, tudatosan és felelősen végig tudjon vinni egy nagyobb értékteremtő folyamatot, amelyben az ember és a technológia együtt hozza létre a végeredményt.
Ezért lassan azt a közhelyet is meghaladhatjuk, hogy „nem az AI veszi el a munkát, hanem az, aki tudja használni”.
A valódi választóvonal az lehet, ki képes együtt gondolkodni és együtt is működni az új technológiával. Ehhez olyan képességekre lesz szükség, mint a kritikus gondolkodás, a strukturált problémamegoldás, a kreativitás, az empátia, a jó kérdezés és a folyamatos tanulás.
Mit jelent mindez egy nagyvállalatnál?
A vállalati AI-használatban két nagy területet érdemes különválasztani. Az egyik az üzleti folyamatok fejlesztése: ide tartozhat a fejlesztés, tesztelés, analitika, csatornamenedzsment, ügyfélszolgálat vagy minőségellenőrzés támogatása. A másik az egyéni hatékonyság növelése, vagyis azoknak az eszközöknek a használata, amelyek a mindennapi adminisztratív feladatoktól a kutatáson és információk rendszerezésén át a képzési anyagok elkészítéséig segítik a kollégákat.
A HR területén is sok kézenfekvő felhasználási mód jelenik meg. Az AI segíthet például az interjúk jegyzetelésében, tudásanyagok összeállításában, kutatási és elemzési feladatok gyorsításában vagy a munkavállalói produktivitás javításában. Itt minden esetben ugyanaz az alapelv:
a technológia támogassa, és ne helyettesítse a felelős emberi döntést.
Kell a kíváncsiság: a 70-20-10 szabály
Az AI-jártasság nem egy egyszer elvégzett tanfolyam eredménye. A saját cégünkben 70-20-10-es tanulási logikát követjük: ennek lényege, hogy a tanulás legnagyobb része a mindennapi munkában, valós feladatokon keresztül történik – ezt egészíti ki a mentorálás és a közösségi tudásmegosztás, a formális képzés. Online tananyagok, dedikált AI-képzések, AI-napok, külső szakértők, illetve csapat- és egyéni kísérletek mind részei lehetnek ennek a folyamatnak. Emellett kijelöltünk úgynevezett AI Champion kollégákat is, akik az általános, cégen belül ismert tudást segítenek lefordítani az érintettek konkrét munkafolyamataira.
A technológia olyan gyorsan változik, hogy értelemszerűen nem lehet egyszer és mindenkorra „megtanulni az AI-t”. Sokkal fontosabb a képesség, hogy valaki képes legyen a folyamatos fejlődésre, kövesse a változásokat, és nyitott maradjon az új munkamódszerekre. A HR egyik legfontosabb feladata ezért a készséghiányok feltérképezése mellett a szervezeti kíváncsiság fenntartása. Ez olyan munkahelyi kultúrát jelent, ahol lehet kicsiben kísérletezni, gyorsan tanulni a hibákból, miközben világos marad az is, hogy az eredményért végül mindig ember vállal felelősséget.
Mit kezdjen a cég a megspórolt idővel?
A technológiai előny gyorsan másolható. Egy új AI-eszközhöz rövid időn belül a versenytársak is hozzáférhetnek. A tanulásra képes szervezeti kultúra ennél jóval nehezebben reprodukálható, ezért hosszabb távon valódi versenyelőnyt jelenthet.
Az AI-korszak egyik következő nagy kérdése már nem is az lesz, hogy milyen feladatokat tudunk automatizálni, hanem az, hogy mit kezdünk a felszabaduló kapacitással.
Ha a technológia egyre több rutinmunkát vesz át, az emberi munka értékét egyre kevésbé az határozza meg, hogy hány feladatot tudunk egy nap alatt kipipálni. Sokkal inkább az lesz a lényeges, hogy felismerjük-e, melyik problémákkal érdemes egyáltalán foglalkozni, milyen kérdéseket kell feltenni, hogyan értelmezzük a válaszokat, és milyen cél érdekében használjuk fel a kapott eredményeket.
A nyári szabadságok után az őszi visszatérés jó alkalom lehet arra is, hogy mindenki kialakítsa a saját AI-rutinját. Nem feltétlenül az lesz előnyben, aki a legtöbb eszközt ismeri, hanem az, aki tudja, melyik feladatra melyiket érdemes használni, mikor kell ellenőrizni az eredményt, és mikor jobb egyáltalán nem nyúlni az AI-hoz.
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
Nyitókép: ChatGPT
A tartalom a Yettel Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab és a hvg360 Prémium hírlevelek produkciójában készült.
