A mesterséges intelligencia mindennapi munkaeszközzé vált. E-mailek megfogalmazása, hosszabb szövegek, meetingjegyzetek összefoglalása, prezentációvázlatok készítése, információk rendszerezése, fordítás vagy akár adatok első körös elemzése: egy átlagos fehérgalléros munkanapon már ma is sok olyan részfeladat van, ahol az AI képes gyorsítani a munkát. Egyre triviálisabbá válik viszont, hogy
az AI önmagában nem teremt értéket.
Nem az a lényeg, hogy mit használunk, hanem hogy mire
A mesterséges intelligencia akkor válik valóban hasznossá, ha időt szabadít fel, jobb, megalapozottabb döntéseket készít elő, és lehetővé teszi, hogy több figyelmet fordítsunk az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra.
Az AI-használat fejlődése sokszor nem formális képzéssel indul. A munkatársak saját problémáikra keresnek megoldást, kipróbálnak egy-egy eszközt, majd lassan kialakul, hogy hol működik jól, és hol nem érdemes használni. HR-vezetőként úgy látom, hogy éppen ez a kezdeményezőkészség válik egyre fontosabbá. Minden munkatárs maga látja a legpontosabban, hogy a saját napi munkájában melyek automatizálható vagy gyorsítható, rutinjellegű részfeladatok. A szervezet feladata az, hogy ennek teret adjon, miközben egyértelmű felelősségi, adatbiztonsági és minőségi kereteket teremtsen.
Az is fontos, hogy ne tekintsünk minden problémára automatikusan AI-problémaként. Egyszerű, jól formalizálható folyamatoknál a hagyományos automatizáció sokszor jobb megoldást jelenthet. A generatív AI-eszközöket pedig ott érdemes használni, ahol valóban szükség van nyelvi, elemzési vagy kreatív támogatásra.
Az új digitális alapkészség
A munkaerőpiacon egyre kevésbé az számít, hogy valaki hallott-e már a ChatGPT-ről, Claude-ról vagy más AI-eszközökről. Sokkal fontosabb, hogy felismeri-e, mikor érdemes használni ezeket, képes-e jól kérdezni, ellenőrizni az eredményt, és be tudja-e illeszteni a technológiát a saját szakmai gondolkodásába.
Az AI-jártasság rövid időn belül olyan alapvető munkakészséggé válhat, mint korábban az irodai szoftverek magabiztos használata. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenkinek AI-szakértővé kell válnia. Nem arra van szükség, hogy minden pozícióra prompt engineereket szerződtessünk. Sokkal fontosabb az a képesség, hogy valaki kreatívan, tudatosan és felelősen végig tudjon vinni egy nagyobb értékteremtő folyamatot, amelyben az ember és a technológia együtt hozza létre a végeredményt.
Ezért lassan azt a közhelyet is meghaladhatjuk, hogy „nem az AI veszi el a munkát, hanem az, aki tudja használni”.
A valódi választóvonal az lehet, ki képes együtt gondolkodni és együtt is működni az új technológiával. Ehhez olyan képességekre lesz szükség, mint a kritikus gondolkodás, a strukturált problémamegoldás, a kreativitás, az empátia, a jó kérdezés és a folyamatos tanulás.
