Brazília jelenlegi elnöke, a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva negyedik ciklusára készül, míg fő kihívója a jobboldal széléről Flávio Bolsonaro szenátor, a korábbi elnök – a börtönre ítélt, jelenleg házi őrizetben tartott – Jair Bolsonaro fia.
Bár az előzetes közvélemény-kutatások Lula előnyét mérték az első fordulóra, a választások közeledtével az előny egyre fogyatkozott,szeptember végén pedig már Bolsonaro tűnt esélyesebbnek. A választók spontán szavazati szándékait vizsgáló felmérésekből és a két jelölt választók körében mért elutasítottságából is arra lehetett következtetni, hogy mindketten szilárd támogatói bázissal bírnak
Az október elején tartott első fordulóban végül némi meglepetésre Flávio Bolsonaro a vártnál erősebben szerepelt és a szavazatok 47%-át szerezte meg, míg Lula elnök a voksok 46%-át kapta. Mivel egyikük sem volt képes az első fordulóban 50% feletti eredményt elérni, a végső eredménye csak az október 25-i második forduló után derül majd ki.
Brazíliában 1989 óta tartanak közvetlen elnökválasztást, ez az ország a katonai diktatúrából a demokratikus rendszerbe való visszatérésének egyik fontosabb intézményi eleme. Azóta kilenc elnökválasztásra került sor, ezek közül csupán kétszer volt képes egy jelölt 50%-nál több szavazatot szerezni már az első fordulóban (1994-ben és 1998-ban).
A második fordulóban eddig mindig az a jelölt nyert, amelyik az első fordulóban is győzni tudott. Legutóbb, 2022-ben szintén Lula győzte le az akkori elnököt, Jair Bolsonarót. Az akkori elnökválasztás második fordulója ugyancsak igen szoros volt: Lula 50,9%-kal nyert, míg az idősebb Bolsonaro 49,1%-kal maradt alul. .
Bár Lula elnöksége alatt mérséklődött a szegénység, a lakosság egy részét továbbra is aggasztja a megélhetési költségek emelkedése. Emellett a közbiztonság romlása, a korrupció és a nemzeti szuverenitás kérdése is fontos téma a választók számára.
