Tóta W. Árpád: Sosincs jó vége, ha a hatalom saját magának állít szobrot
Egy lefingott Ford Transitnál érdektelenebb csak egy műanyag vajazókés lehet, vagy egy összegyűrt kólásdoboz – állapította meg publicistánk.
Magyar Péter első országjárása döntő pillanat volt a 2026-os választás, a NER bukása szempontjából, hiszen egy teljesen új ellenzéki stratégiát jelentett: a Budapest-, és értelmiség-központú, tüncikézős sérelmi politika helyett elindult megismerni és meggyőzni a választási győzelem kulcsát, a vidéki Magyarországot.
Nem ő volt az első, aki vidékjárással próbálkozott, ám az ellenzéki pártok leginkább csak úgy tudták elképzelni ezeket fórumokat, hogy kibérlik a művelődési házat, és beterelik oda a közönséget. Aztán csalódottan visszakullogtak a fővárosba, amikor már a helyiségbérlés sem sikerült.
Politikai szempontból tehát döntő pillanat, amikor Magyar Péter a legeldugottabb falvakat is felkereste, és amikor összejött pár tucat ember, felpattant a Ricsi nevű teherautó platójára, hogy beszédet mondjon.
Emlékszem, amikor ezeket a képeket először láttam Magyar Péter Facebook-oldalán, akkor vált világossá, hogy itt most egy vadonatúj politikai stílus születik: valahogy nem sikerült egyetlen akkori ellenzéki politikust sem teherautó platón elképzelnem. Nincs abban semmi különleges tehát, sőt azt is mondhatnánk, hogy természetes, hogy az a teherautó, ami az országjárásnak, a rendszerváltás utáni időszak legnehezebb, ezer titkosszolgálati eszközzel akadályozott kampányának a szimbóluma lett, most a tulajdonos, Nagy Ervin felajánlásaként a Közlekedési és Műszaki Múzeumba kerül. Mégis felrobbant az internet a hírre: van, aki máris a személyi kultuszt, a Tisza győzelmének emlékművét látja a gesztusban.
Pedig szó sincs erről.
