A 2025-ben a legnagyobb adózott eredményt elért magyarországi vállalkozások listáját böngészve kiviláglik, hogy a legnagyobb változások jelentős részét az előző kormány ilyen-olyan intézkedései okozták. Mekkora az átfedés a legnagyobb és a legnyereségesebb cégek között? Kik a legnagyobb nyertesek, és hányan vannak a vesztesek?
Még 3 százalékkal sem nőtt az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi vállalat (a nyereségadó befizetése után megmaradt) együttes eredménye 2025-ben. Ez a növekedés az árak emelkedésével sem tartott lépést, úgyhogy nem is nevezhető igazán növekedésnek. Az sem éppen lendületes tempó, hogy a HVG Top 500 cégei 2025-ben az árbevételük 3,8 százalékát tarthatták meg adózott eredményként az egy évvel korábbi 3,7 százalékkal szemben. Márpedig
ha egy üzlet nyereségessége nem – vagy a minden vállalkozással együtt járó kockázatot is bekalkulálva, nem számottevően – haladja meg az elérhető banki kamatok szintjét, akkor abba az üzletbe nem érdemes belevágni.
Ez pedig nem túl fényes perspektíva a legfontosabb magyar vállalatok beruházásainak alakulása szempontjából.
Néhány látványos növekedést vagy – gyakrabban – csökkenést produkáló nagyvállalat teljesítménye nyomja rá a bélyegét az 500 legnagyobb magyarországi vállalat toplistájára. A legnagyobb ugrást elérő cégek között egy meglepetés is fölbukkan.
Ez nyomban be is bizonyosodik, ha összeadjuk ennek az 500 cégnek a tavaly év végi saját tőkéjét, és hozzámérjük az egy évvel korábbihoz. Persze voltak emelkedések és voltak csökkenések, de az 500 legnagyobb vállalat együttes tőkéje alig fél százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit. Nem ezt nevezik beruházási boomnak.
Csupán hat olyan toplistatagot találunk, amelyek saját tőkéje több mint 100 milliárd forinttal nőtt, és ezek között is több a kivételes eset, mint az irigylésre méltó fejlődés.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
