Jelentéktelen befolyású budapesti újságokká lesznek az országos közéleti napilapok, ha a mostani tempóban veszítenek tovább az olvasótáborukból.
A Népszava szerkesztőségében. Növelte a példányszámát
Olvasni is engedd
Ausztria
A legnagyobb osztrák napilap a több mint 700 ezer példányban eladott bulvár Kronen Zeitung, amelynek a kegyeiért mind a mai napig politikusok légiója eseng. Naponta több mint 250 ezer darabot adnak el a grazi központú, de országosan is jegyzett Kleine Zeitungból, 120 ezret pedig a bulvárt és a komoly újságírást elegyítő, liberális hangvételű Kurierból. A két nagy politikai tábor politikai lapja a liberális Der Standard és a konzervatív Die Presse, 60–70 ezer darabos napi értékesítéssel. Az előbbi a Bronner családé, az utóbbi fő tulajdonosa a katolikus egyház érdekeltségébe tartozó Styria Group. Ez a cég adta ki Ausztria egyetlen gazdasági napilapját, a Wirtschaftsblattot, amely tavaly szeptemberben anyagi gondok miatt megszűnt.
A katolikus Styria kiadóhoz tartozó Kleine Zeitungon túl Felső-Ausztriának, Tirolnak, Salzburgnak és Vorarlbergnek van saját jelentős napilapja, mind a négy esetben egy-egy család a meghatározó tulajdonos. Az országosan is ismert, több mint 50 ezres Salzburger Nachrichten 55,4 százalékos tulajdonosa Max Dasch, Vorarlbergben pedig a magyar megyei napilapok piacán is jelen lévő Russ család a napilap kiadója.
A szlovákiai Új Szót olvasva. Idősödő olvasótábor
Csehország
A milliárdos politikus Andrej Babis 2013 nyarán vásárolta meg a német tulajdonosoktól a MaFra nevű társaságot, amely a két legfontosabb cseh napilap, a Mladá fronta DNES és a Lidové noviny kiadója. A Mladá fronta a legolvasottabb cseh nem bulvár napilap (több mint 140 ezer példány), az 1893-as alapítású Lidové noviny (mintegy 35 ezer) pedig hagyományosan a cseh értelmiség lapjának számított. Babis ma a cseh kormány miniszterelnök-helyettese és pénzügyminisztere, ANO nevű mozgalma pedig az idei őszi parlamenti választások valószínű nyertese, amelyben nem kis szerepe van az általa birtokolt médiának. A második leggazdagabb (egyébként szlovák származású) csehországi vállalkozó a napilapok és azok online változatai mellett több rádió és kisebb tévécsatorna tulajdonosa is. Magyar szempontból érdekes, hogy Babis és a Lidové noviny magyar származású főszerkesztője, Lékó István is Orbán-szimpatizáns, ami abból is látszik, ahogy a Babis-lapok Magyarországról tudósítanak. Ma már nincs olyan komoly cseh napilap, amely ne lenne valamelyik ottani nagyvállalkozó kezében. A Hospodárské noviny (30 ezer) például a hatodik leggazdagabb cseh, Zdenek Bakala tulajdona, a Právo nevű baloldali napilap (82 ezer) pedig az egykori központi pártlap, a Rudé právo utóda, és többségi tulajdonosa ma is az előd egykori főszerkesztő-helyettese.
Szlovákia
Pozsonyban is tulajdonoscsere hozta a legnagyobb változást: a német társtulajdonos 2014-ben eladta a Petit Press (PP) kiadóban lévő 50 százalékos részét a Penta nevű rossz hírű pénzügyi csoportnak (a cég másik felének tulajdonosa Peter Vajda szlovák vállalkozó). A PP adja ki az addig legbefolyásosabb Sme napilapot (28 ezer), az egyetlen magyar nyelvű szlovákiai napilapot, az Új Szót és számos regionális újságot. A Sme vezetősége és újságíróinak többsége a Penta belépése után elhagyta a lapot, és Denník N néven új internetes újságot alapított az Eset szoftvercég tulajdonosainak segítségével. Ennek van nyomtatott, utánközlő változata is (3,5 ezer).
Két nem bulvár napilap létezik még ma Szlovákiában. A Pravda a volt központi pártlap azonos nevű utódlapja – példányszáma és tulajdonosainak pontos kiléte nem ismert, de valószínűleg a kormányzó Smer baloldali párthoz közel álló oligarchák pénzelik. A Hospodárske noviny gazdasági napilap (11 ezer) tulajdonosa pedig a már Csehországból ismert Babis. A legnagyobb bulvárlap a Nový cas (87 ezer), messze a legnagyobb regionális napilap, az ugyancsak a PP alá tartozó regionális kassai Korzár napi 9 ezer példányt ad el.¬FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS), MORVAY PÉTER (POZSONY)
