Királyiutak
Kinyílott a bodzavirág, és a giccses szervilizmus szimbólumává vált pitypanggal ellentétben nyomban a lázadás, az ellenállás jelképévé nemesedett. A Bodzavirág című kórusművet és nem mellesleg Nemes Nagy Ágnes versét egyfajta szabadsághimnuszként reinkarnáló Mindenki Oscar-díja nyomán rég nem látott vita bontakozott ki csalásról, megalkuvásról, manipulációról, érzelmi zsarolásról, hazugságról, kirekesztésről, szolidaritásról, az egyén és a hatalom viszonyáról. Az egyszerűnek látszó, ám sokrétegű példázat a selejtnek minősített, tátikázásra és titoktartásra kényszerített gyerekekről nem csupán régi sebeket tép fel a nézőkben saját gyerekkorukból, hanem élesen reflektál a mai magyar valóságra is. Címlapsztorinkból a napnál világosabban kirajzolódik a kisdiákokat örökre beskatulyázni igyekvő oktatáspolitika és az összeszerelő üzemek igényeire optimalizált iskolarendszer kudarca. A kormány által preferált szakgimnáziumokba, szakiskolákba egyre csökken, a normál gimnáziumokba egyre nő a jelentkezők és a felvettek száma, az elit és a felső középosztály pedig akár gyilkos verseny árán is ragaszkodik a királyi úthoz, ami a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokon keresztül vezet a biztos jövőbe.
