Küszöbön állhat a spanyolnáthához hasonló világjárvány, és a világ nincs rá felkészülve – állítják az EU szakértői.
Gyakorlat Franciaországban 2015-ben, az afrikai Ebola-járvány idején. Kevés a szakértő, kevés az önkéntes
JEAN-FRANCOIS MONIER
Erről szól még a cikk:
JÁRVÁNYJÓSLAT
ALLERGIÁSOK VESZÉLYBEN
MINISZTEREK A PINCÉBEN
Kanyaróközelben
A romániai kanyarójárvány, amely miatt legutóbb a csíksomlyói búcsú látogatóit intették óvatosságra, a múlt hétig 30 halálos áldozatot követelt, nagy többségük kisgyermek volt. Az ottani egészségügyi hatóság majdnem 7 ezer megbetegedést jelentett, de magyarországi járványügyi szakemberek becslése szerint akár a 25 ezret is elérheti a fertőzöttek száma. A betegség első néhány napjában a tünetek olyanok, mint a közönséges influenzánál, ezért a betegek jó része nem vagy csak későn jut el az orvosi rendelőbe, így egyetlen kanyarós akár 18–20 másik embert is megfertőzhet. Súlyosabb esetekben – többnyire a még fejletlen immunrendszerű egy év alatti gyermekeknél – szövődményként tüdő-, illetve agyvelőgyulladás is kialakulhat, az pedig gyakran halálhoz vezet. A magyar epidemiológusok a romániai járványt annak a számlájára írják, hogy már nem kötelező a kanyaró elleni védőoltás, így Romániában 86 százalékra csökkent a gyerekek átoltottsága. Miután a vakcinát 15 hónapos korban adják be, a kisebbek eleve ki vannak téve a betegségnek. Nekik – csakúgy, mint más oltatlan embereknek – csak a nyájimmunitás jelenthet védettséget, vagyis az, hogy megfertőzhető vírusgazdák híján a kórokozó alig terjed. A kanyaró esetében ehhez az kell, hogy a lakosság 92–95 százaléka immunis legyen. Magyarországon a szakemberek a hazai oltási szigor miatt nem tartanak járványtól. A román hivatalos adatok szerint ott a fertőzöttek 97 százaléka nem volt beoltva, de több mint hatvanan a dupla oltás ellenére is betegek lettek.