Panama megkaparintásával véget vetett a diplomáciai képviseletekért Tajvannal folytatott küzdelem átmeneti tűzszünetének Peking.
Kínai hajó a Panama-csatornán. A pénz beszél
AFP
Erről szól még a cikk:
TAJVAN
KÍNAI NYOMÁS
KISZORÍTÓSDI
Mineknevezzelek?
Csang Kaj-sek szobra egy tajpeji demonstráción. Renegát
AFP / SAM YEH
Tajvan Kínai Köztársaságnak hívja, és ezzel a császárságot 1911-ben megdöntő Szun Jat-szen vezette állam jogutódjának tekinti magát. Ez érthető, hiszen a Szun által alapított, demokratikus szocialista beütésű Kuomintangot nacionalista párttá formáló Csang Kaj-sek a Mao Ce-tung vezette kommunistákkal szemben elvesztett polgárháború után, 1949-ben hadserege maradékával és 2 millió menekülővel érkezett Tajvanra. Peking viszont Tajvannak hívja, és renegát tartománynak tekinti a szigetet. Az USA is a Tajvan kifejezést használja, de óvakodik vele kapcsolatban említeni az ország szót.
Tajvan az olimpiai játékokon Kínai Tajpej néven kénytelen indulni, és nem használhatja a zászlaját. A Tajpej, Kína nevet viseli az Ázsiai Fejlesztési Bankban (ADB), ahol hamarabb volt tag, mint a Kínai Népköztársaság, amely a belépése után ragaszkodott a Kínai Köztársaság elnevezés megszüntetéséhez. A legprecízebb a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amely – a kisebb szigeteket is felsorolva – a Tajvan, Penghu, Kinmen és Macu Külön Vámterület kacifántos kifejezést fogadta el.
Tajvan 37 nemzetközi, illetve kormányzati szervezetnek, illetve azok szakosított intézményeinek a tagja, és további 22-ben élvez megfigyelői státust. Az előbbiek körébe tartozik az ADB, a WTO és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC). Az utóbbiak közé pedig az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az ENSZ alapításában részt vevő Tajvant egy 1971-es közgyűlési határozat távolította el a nemzetközi szervezetből, és ezzel a Biztonsági Tanács vétójogú tagságából.
