DigitálisIkarosz

A bitcoin mellé felnőtt az ethereum, amelynek értéke az idén 3 ezer százalékot emelkedett. A második legnépszerűbb kriptovalutát 2013-ban, 19 éves korában alkotta meg az orosz–kanadai Vitalik Buterin. Az ethereum vonzerejét az adja, hogy a bitcoinnál nyitottabb technológia, amit előszeretettel használnak fel azok a cégek, amelyek „tantuszként” (tokenként) emlegetett saját kriptovalutával jelennek meg. Az esetleges tőzsdei kibocsátás és a közösségi finanszírozás elemeit vegyítő úgynevezett elsődleges éremkibocsátás tulajdonjogot nem ad, ám a speciális kriptovalutával később fizetni lehet a startup termékéért, illetve szolgáltatásáért. Július végéig 1,3 milliárd dollárt gyűjtöttek ilyen módon élelmes cégek – köztük több olyan is lehet, amelyik csak meglovagolja a divatot, a vásárlók a végén aligha kapnak bármit is a pénzükért.

Az amerikai tőzsdefelügyelet úgy próbál rendet tenni, hogy az ilyen digitális tantuszokat – amelyek a másodlagos piacon bármely kriptovalutára, de valódi pénzre is átválthatók, ha van rájuk kereslet – a múlt hónapban értékpapírnak minősítette, s ezzel bekerülhetnek a szabályozás hatálya alá. Az USA határidős és származékos piacát felügyelő hatóság július végén jóváhagyta az első opciós bitcoinplatform, a LedgerX működését. A chicagói székhelyű opciós piac, a CBOE pedig augusztus elején megegyezett a Winklevoss fivérek alapította Gemini Trust kriptovaluta-tőzsdével, hogy az utóbbitól származó adatokra építve az év végéig határidős bitcoinkontraktusokkal áll elő.

A nagy bankok inkább a blokklánc iránt érdeklődnek. A fájlmegosztásban is használt peer-to-peer technológiát alkalmazó rendszerben olyan transzparens, hamisíthatatlan „digitális főkönyv” lehetőségét látják, amely biztonságos, a titkosítás ellenére átlátható, és a blokklánchoz annak minden résztvevője hozzáfér. A Microsoft és a JPMorgan Chase bankház vezetésével az idén mintegy harminc amerikai cég szövetkezett arra, hogy az ethereum blokkláncára építve hoz létre szabványt. De a bankközi pénzáramlás rögzítése mellett a blokklánc számos más területen is alkalmazható, ahol nagy mennyiségű adatot kell megbízhatóan rögzíteni, például az ingatlan-nyilvántartásban is folynak már kísérletek. ¬