Közel 2500 milliárd forinttal költött többet tavaly a kormány, mint eredetileg tervezte. Bár a zárszámadási törvényből felsejlik, milyen elképesztő pénzszórás folyt, annak érdemi magyarázatát megspórolták.
A Karmelita kolostor bejáratánál. Lakhatási támogatás
Túry Gergely
Felzárkózás–papíron
Közel 40 ezer forinttal gazdagodott a minap valamennyi magyar állampolgár egyik napról a másikra. Átlagosan, papíron. Történt ugyanis, hogy a hazai össztermék legújabb statisztikai revíziója során a folyó áron számolt, előzetesen 35 005,4 milliárd forintra kalkulált 2016-os GDP 35 420,3 milliárd forintra duzzadt. A különbség csaknem 1,2 százalék, feltűnően nagy, ám ennek mértékébe a szokásos felülvizsgálaton kívül néhány módszertani változás is belejátszik. A korábbi és a friss adat különbségéből adódó összegért kár lenne azonban átforgatni a zsebeket, mert ez csupán fikció. Annak azonban nem lényegtelen.
Mivel az uniós előírások alapján az államháztartás mérleghiányát és az államadósságot is a GDP-hez kell viszonyítani, utóbbi növelése a hiánymutatókat is megszépíti. És nem csak a tavalyit. A módszertani változást ugyanis a KSH 1995-ig végigvezette, valamennyi évben több tizedszázalékkal megemelve a folyó áras GDP-t. Magyarország tehát ma már közelebb van az uniós átlaghoz, mint egy hete. A revízió következtében a gazdasági növekedés is gyorsult, a 2014-es választási évben, az uniós pénzforrások bősége idején például nem 4 százalék volt, hanem 4,2, 2015-ben nem 3,1, hanem 3,4 százalék, tavaly pedig a brüsszeli pénzek viszonylagos apadása ellenére is csak 2,2 százalékra lassult. Ez is jobban mutat, mint az előzetesen közölt adat, viszont a tempó a tervezett 2,5 százalékos növekedéstől a korrekció után is elmaradt.
Itt az ideje tehát, hogy az államháztartás főbb mutatóit újra megtanuljuk. A HVG ezt annyiban segíti, hogy gondosan kiszámolta, a hazai össztermékhez viszonyított bruttó adósság hogyan alakult. Ezek szerint 2010 és 2016 között 80,1 százalékról 73,9 százalékra csökkent. Ezért ha netán valaki megint arról beszél – legyen az maga a miniszterelnök –, hogy az Orbán-kormány az államadósságot 2010 óta 84 százalékról 74 százalékra csökkentette, akkor kéretik azt tódításként, esetleg a régi és az elmúlt években többször megváltoztatott módszertan szerinti adatsorok összezagyválásaként elkönyvelni.
