Ellenzéki politikusok, újságírók és civil aktivisták számolnak be a mobiljukon tapasztalt különös jelenségről. Szakértők szerint egyértelműen titkos adatrögzítés folyik, de hogy kik és mi célból végzik, azt homály övezi.
A Paks II. ellen tiltakozó Jávor Benedek. Bedrótozott telefonok
mti / Kallos Bea
Feltörhetetlenségeitekről
Aki a terrorizmus elleni harc jegyében a titkosított beszélgetések vagy e-mailek kifigyelését szorgalmazza, az akarva vagy (ritkábban) akaratlanul az önkényuralmakban működő demokratikus ellenzéket is veszélybe sodorja. Azért is, mert a titkosító- és a lehallgatótechnika egyaránt politikamentes: mindkét említett esetre egyformán alkalmas. De azért is, mert a nehéz bűnözők és terroristák nem is a titkosszolgálatok által esetleg kifürkészhető, legális rejtjelezést használják – írtuk másfél éve, amikor a magyar kormány átmenetileg azzal kacérkodott, hogy betiltsa a titkosítóprogramokat. Lehet, hogy egy fejlett titkosítással foglalkozó cég vezetőjétől meglepő állítás, de Kun Szabolcs, a magyar CryptTalk főnöke szerint mindmáig változatlan, hogy a rosszfiúk egészen egyszerű módszerekkel, például futárok küldésével vagy képeslapok postázásával elég hatékonyan ki tudják kerülni az ellenőrzést. Ami pedig a digitális kapcsolattartást illeti, a titkosszolgálatok gyakorlatilag észre sem veszik, ha az üzenetek – nem különösebben bonyolult módszerrel – közönséges szövegekben vagy képekben elrejtve, ártatlannak tűnő e-mailekhez csatolva vannak úton.
Ha mégis titkosítószoftverre van szükség, az interneten bőven akad nyílt forráskódú program, amely tetszés szerint módosítható, és szakértő átalakítás után már csak nehézségek árán törhető fel. A titkosszolgálat legfeljebb azt látja, hogy titkosított adatok áramlanak, de nincs gyártó vagy szolgáltató, akihez a kódolás ügyében fordulhatna.
Míg a közönséges telefonbeszélgetések lehallgathatók, vannak olyan szolgáltatók (ilyen a CryptTalk is), amelyeknek maguknak sincs kulcsuk a saját titkosításukhoz, mert a kulcs beszélgetés közben keletkezik az ügyfelek készülékében, és a vonal bontása után törlődik. A magánembereknek szánt ismertebb alkalmazások közül így működik például a WhatsApp, de aki nem bízná titkait a Facebook leányvállalatára, az letöltheti a Threema vagy a Signal appot. Profi szinten akkor hatékony a titkosítás, ha a telefonban külön erre szolgáló kriptochip van. Az ilyen áramkör akkor az igazi, ha feltörési kísérlet esetén törli a benne maradt adatokat. A hardveres titkosításnak is megvannak a fokozatai: léteznek olyan készülékek (például a német Rohde & Schwarz gyártmányai), amelyek éppen ezért vagy nagyon drágák, vagy eleve csak kormányzati ügyfelek kaphatnak belőlük. Aki üzleti titkainak védelmében vagy más törvényes célból legális titkosítást használ, annak érdemes tudnia, hogy jó esetben is csak a beszélgetés tartalma marad rejtve. Az ugyanis könnyen kikémlelhető, mikor és kik (vagy legalábbis milyen földrajzi helyek) között zajlott a kommunikáció.¬
Alehallgatásszabályai
Bírói engedély nélkül senkit sem szabad jogszerűen lehallgatni – mármint a hatályos jogszabályok alapján. Más kérdés, hogy technikailag ez persze megoldható, csakhogy az így megszerzett információk nem használhatók fel bizonyítékként például büntetőeljárás során. A lehallgatást a nyomozási bíró ügyészi indítványra csakis célhoz kötötten, vagyis akkor rendelheti el – méghozzá meghatározott bűncselekmények további felderítésére vagy bizonyítására –, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, aránytalanul nagy nehézséggel járna, vagy titkos adatszerzéssel valószínűsíthető. A tapasztalatok szerint a bírák nemigen kötözködnek e körben: akinek kérik a lehallgatását, arra nagy valószínűséggel engedélyt is adnak. Ez elvben 90 napig érvényes, és egyszer meghosszabbítható. A feladatot a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hajtja végre. A mindennapi gyakorlatban azonban az engedély hiánya sem akadály: taktikai okokból egy nyomozás során gyakorta szembesítik a gyanúsítottakkal a lehallgatási jegyzőkönyveket, hogy ettől „berezelve” beismerő vallomást tegyenek. Így ha utóbb kiderül is, hogy a lehallgatásokkal szerzett információk nem lennének felhasználhatók, a gyanúsított már elárulta magát.¬
