„Továbbélajobbágymentalitás”

Nagyon hasonlít a mai vagy a közeljövőbeli Magyarországra az a világ, ahol Kálmánka, Spiró György Kőbéka című „mesélyének” félkegyelmű főhőse él. Szegény, kiszolgáltatott, megfélemlített emberek lakják, csak abban más, hogy királyság van, és az ellenzék valójában a kormánypárt része, na meg ispánok vezetik a községeket. Valami tévedés folytán Kálmánka is ispán lesz néhány napig. Ezzel kezdődik el hosszú utazása téren és időn át. A börtönből Oroszországban, majd Amerikában találja magát hősünk, ahol Magyarország leendő miniszterelnökének tekintik, igaz, ilyenből mindig tartanak néhányat talonban az amerikaiak. Kálmánka hol az ENSZ főtitkárának reménybeli vejeként tűnik fel, hol börtönben ül, mielőtt megérkezik utazása utolsó előtti állomására: Lipótmezőre. Mindegy is, hol van, hiszen nem sokat fog fel abból, hol, ki mire is akarja felhasználni. Bár szerelmét elveszíti, vágya, hogy egyszer hazatérjen szülőfalujába, Zápra, teljesül. Ám a környék reménytelenebb, mint korábban. A néptelen faluban mitikussá növekedett lények várják az optimizmusát soha el nem veszítő hőst.