A német belpolitika válsága miatt az unió reformja is halasztódik, ezért a magyar kormánynak egyelőre nem kell azzal foglalkoznia, részt venne-e egy föderatív Európa kiépítésében.
Angela Merkel és Orbán Viktor. Oly távol van tőle, s mégis közel
afp / ATTILA KISBENEDEK
Uniósnagyító
Tekintélyes közgazdászok levélben szólították fel Jean-Claude Juncker EB-elnököt, hogy az Európai Bizottság átmenetileg függessze fel az uniós támogatások kifizetését, mivel az Orbán-kabinet az elmúlt években úgy alakította át a magyar intézményrendszert, hogy sokkal könnyebb az uniós pénzek jelentős részét bizonyos preferált politikai-gazdasági csoportokhoz irányítani. Ez rímel az Európai Ügyészségért – Orbánnál sikertelenül – lobbizó Vera Jourová igazságügyi biztos korábbi nyilatkozatára, amely kilátásba helyezte a Magyarországnak járó uniós források befagyasztását. A fenyegetés a következő, 2020–2027 közötti költségvetési ciklusra vonatkozik, de a felpörgetett lehívások miatt már 2019 és 2022 között komoly forráshiány elé néznek a magyar cégek. A fejlesztéseket 2007 óta szinte kizárólag uniós pénzből finanszírozza az ország, így a jelenlegi ciklus kifutásával leállhat a magyar gazdaság fő motorja.
A kabinet persze próbálkozik. A napokban – csaknem egyéves késéssel – nyújtották be az EB-hez a hármas metró rekonstrukciójának támogatási kérelmét. A tervezett felújítás keretösszege annak ellenére változatlan, hogy a második fordulóra is 15–46 százalékkal drágább ajánlatok futottak be a vártnál. Így ha az unió meg is adja a kért 137,5 milliárd forintot, akkor is hiányzik 30-40 milliárd.
A választások előtt aligha dönt az EB, amely figyelembe veszi majd a november végén Budapestre küldött uniós auditorok jelentését is. Az ellenőrök csaknem három tucat projekt dokumentációját vizsgálják át, különös tekintettel a túlárazásokra, az eljárásokra és az ellenőrzési mechanizmusra. A célkeresztbe a jogi, szakértői és tanácsadói megbízások (5,6 milliárd forint), a kommunikációs tevékenység (11,6 milliárd forint), illetve az építési beruházások kerültek. Köztük a metrórekonstrukció mellett több vasútfejlesztés, útépítés, illetve a közszféra energiahatékonysági beruházásaira kiírt, 500-ról 200 milliárd forintos keretösszegűre karcsúsított tender.
Közben az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága Brüsszelben meghallgatta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) beszámolóját az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Deutsch Tamás szerint az elhangzottak nem támasztották alá az ellenzéki gyanúsítgatásokat, így például azt, hogy a felcsúti kisvasút építésénél – az utasszám túlbecsülésével – a kabinet megtévesztette az uniót. Ugyanakkor a négyes metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köthető korrupciógyanús ügyletei miatt 60-70 milliárd forintos bírság fenyeget. A kormány szerint a balliberális városvezetés idején elkövetett szabálytalanság cáfolhatatlan, ám még próbálnak alkudozni.¬
