Kész lerombolni az USA és szövetségesei által felépített világrendet, aláásni a NATO-t és magára hagyni Európát Donald Trump, aki egy katasztrofális orosz–amerikai csúcstalálkozó után tért vissza Washingtonba. Európai útján még a vele barátságos sajtó szerint is azt bizonyította, hogy számára nem Amerika, hanem önmaga az első.
marabu
Magyarmozgástér
David Cornstein és Szijjártó Péter a július 4-ei ünnepségen. Újra barátok?
reviczky zsolt
Az amerikai külpolitikai vezetés már a múlt év decemberében eldöntötte, hogy Magyarországot kiengedik a karanténból, s keménykedés helyett megpróbálják barátságos úton befolyásolni – legalábbis ez derül ki Heather Conley és Charles Gati május végi, a The Washington Postban megjelent cikkéből. Mint írják, a nemzetbiztonsági tanács egyik bizottságának ülésén, amelyen részt vett Fiona Hill, az európai és orosz ügyekért felelős igazgató, valamint Wess Mitchell, a washingtoni külügyminisztérium Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkára, megállapították: az eddigi politika nem vezetett eredményre Orbánnal szemben, ezért más utat kell kipróbálni. Ennek jegyében sorra jöttek létre kétoldalú megbeszélések. Először Donald Trump elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, John Bolton találkozott Félegyházy-Megyesy Jenővel, Orbán Viktor tanácsadójával, majd Mitchell látogatott Budapestre. Ezt követte Szijjártó Péter hetedik washingtoni látogatása külügyminiszterként, ám míg korábban csak Gorka Sebestyénig jutott, most amerikai kollégája, Mike Pompeo is fogadta. Ilyen szintű hivatalos találkozó 2012 óta nem történt a magyar–amerikai kapcsolatokban.
Az amerikaiak azonban, úgy tűnik, nem hunynak szemet afölött, hogy Orbán a jogállamiság határait feszegeti. Bár Szijjártó enyhén szólva sem hangsúlyozta a megbeszélések után adott interjúiban, miről is volt szó pontosan, a tárgyalásokról kiadott rövid amerikai közlemények éppen azt tartották fontosnak, amit ő elhallgatott. A leglényegesebbnek az ukránkérdést nevezték. Oroszország agresszor, ezért Ukrajna mellé kell állni, nem pedig gyengíteni a közös politikát – ez derült ki az amerikai közleményekből. Mind Hill, mind Mitchell közismert héjának számítanak orosz ügyekben, s az egyértelmű amerikai álláspontot Orbánéknak figyelembe kell venniük. A magyar kormány ennek ellenére továbbra is megkötötte magát, mert nem látta az ukrán szándékot a kárpátaljai magyarokat is sújtó oktatási törvény megváltoztatására. Annyiban sikerült is Orbánék terve, hogy a múlt heti NATO-csúcstalálkozón a zárónyilatkozatba s az Ukrajnával aláírt kétoldalú megállapodásba is belekerült: a NATO szükségesnek tartja, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság javaslatai szerint módosítsa az oktatási törvényét.
Az amerikai békülékenység látszik azon, hogy az új budapesti nagykövet, David Cornstein először a Magyar Idők című kormánylapnak adott interjút. Abban viszont nem kertelt: kiállt a Közép-európai Egyetem (CEU), sőt Soros György mellett is. Mint elmondta, a CEU ügyében teljes az amerikai politikai konszenzus, akár republikánus, akár demokrata képviselőkről és szenátorokról van szó. Orbánéknak ezért ebben az ügyben nehéz lesz halogatni a döntésüket. A civil szervezetek vegzálására is figyelnek Amerikában, mint azt Mitchell és Pompeo is nyilvánvalóvá tette Szijjártónak.
Orbán általában jól érzi, meddig mehet el, s ez bebizonyosodott a NATO-csúcson is. Meglepően hangosan állt ki a NATO Oroszországgal szembeni politikája mellett, keletről jövő veszélynek nevezve az oroszokat, s az elsők között vállalta, hogy Magyarország teljesíti Trump követelését, és belátható időn belül a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait. Ezzel próbálta hitelteleníteni a vádat, amely szerint Ukrajna ügyében Magyarország Putyin kottájából játszik. Másik oldalról viszont megerősíti ezt a vélekedést az, hogy a magyar miniszterelnök, aki mindig fegyelmezetten megszavazza az oroszok ellen a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai beavatkozás miatt hozott uniós szankciókat, a Putyinnal tartott vasárnapi találkozóján erőteljesen szidta ugyanezeket az intézkedéseket. Persze ezt sem a magyar fél, hanem az orosz elnök honlapja hozta nyilvánosságra, amit nehéz lenne véletlennek nevezni.
Két hónap múlva pedig újra orosz–magyar csúcstalálkozó lesz. Ez továbbra is erősíti azt a képet, hogy Putyin nagy befolyással van a magyar külpolitikára, lehetőség szerint gyengítve ezzel a nyugati szövetségi rendszereket. Miközben a mostani NATO-csúcson az derült ki, hogy Moszkvát tartják jelenleg a legfőbb veszélynek, s ezért az Oroszországgal határos területeken erősítik a szervezet katonai képességeit.¬RIBA ISTVÁN
