Újabb fordulat a kultúrharcban, most a genderszakkal számol le a kormány, de ez még a saját tábor egy részének is sok.
Tüntetés Budapesten. Ideológiai harc
Fülöp Máté
Globálisgenderláz
Legfőbb ideje, hogy a kormány betiltsa a nemzetközi szervezeteket, mert egyre mélyebben elemzik, milyen a szerepük, a megítélésük a tagországokban a társadalmi nemeknek. Az Európai Bizottság legutóbbi Magyarország-tanulmánya például megállapította, hogy a foglalkoztatás növekedése a nők és a férfiak körében egyenetlen, a nemek közti különbség 15,2 százalékpontra nőtt, szemben az uniós átlagot jelentő 11,5 százalékkal. Ezt a munkaerőhiány „kiaknázatlan tartalékának” tekinti az elemzés. A családban a fő keresők a leggyakrabban a férfiak, akiket nem bátorítanak arra, hogy vegyék igénybe a gyermekgondozási támogatásokat, mindemellett a minőségi gyermekgondozási intézmények kínálata is szűkös. Hároméves kor alatt feleannyi gyermeket íratnak be bölcsődébe, mint az Európai Unióban átlagosan – sorolja a tanulmány.
Jóval messzebbre ment három éve a Nemzetközi Valutaalap, amely a magyar gazdaságról szóló szokásos éves elemzésében külön fejezetet szentelt a nemek közötti egyenlőtlenségeknek. „A nők átlagosan képzettebbek a férfiaknál, és nem kell szembenézniük jogi korlátozásokkal, a munkahelyen és a politikában mégis hátrányos helyzetben vannak” – állapítja meg az IMF, amelynek vezérigazgatója, a francia Christine Lagarde 2016-ban a Glamour női magazinnál kiérdemelte az Év Asszonya díjat. Magasabb képzettségük ellenére a nők átlagosan kevesebbet keresnek, mint a férfiak, ám kétszer annyi nem fizetett munkát végeznek, a végrehajtó hatalom vezető posztjait pedig gyakorlatilag elzárják előlük. Az egyenlőtlenségek egy része a társadalmi szerepfelfogások különbségére vezethető vissza: míg például a szülők a fiúgyermekek több mint felét, a leánygyermekeknek csak az ötödét szánják tudományos, mérnöki, matematikai pályára – közli más példák mellett az IMF.
A társadalmi megítélést kiválóan tükrözi a Nemzetközi Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD) átfogó életmódvizsgálata. Mert bár a megkérdezett magyar nők 91 és a férfiak 82 százaléka úgy véli, hogy a nők éppen olyan alkalmasak az üzleti élet csúcspozícióira, mint a férfiak, amikor a család kerül szóba, hirtelen megváltozik a véleményük: csaknem kétharmaduk úgy gondolja, hogy a házimunka javát még akkor is a nőknek kell elvégezniük, ha a férfi nem dolgozik. A genderláz jegyében az EBRD a 2016–2020-as időszakra külön stratégiát készített a nemek közötti egyenlőség támogatására, hogy a pénzintézet működési területén lévő országokban a nők társadalmi-gazdasági hátterüktől függetlenül ugyanolyan eséllyel jussanak hozzá pénzügyi eszközökhöz, vezethessenek vállalkozást, vegyenek részt az életüket meghatározó döntésekben, mint a férfiak.¬