Hodász András

Portré

2018. augusztus 30.

fazekas istván

Hodász András

katolikus pap, vlogger

„A szüleim eleinte sokkot kaptak, amikor 26 évesen bejelentettem, hogy otthagyom a katedrát, mert Isten papnak hív” – mondja a most 37 éves atya, akit két év szolgálat után most helyeztek át a kispesti plébániáról Angyalföldre. Háromgyerekes, „klasszikus keresztény családból” származik. Szülei egy kis faluból költöztek Budapestre. „A vallásosságuk miatt a szüleimnek nem volt könnyű életük. Hitoktató édesanyám a rendszerváltás után, majdnem nyugdíjasan szerzett diplomát. Édesapám, aki szintén nem járhatott egyetemre, gyári munkás volt a Ganzban, majd 89-ben saját vállalkozásba kezdett. Jelenleg a két bátyám viszi a családi céget.” Bár korábban is vonzotta a papi hivatás, az érettségi után mégis a Pázmány Péter Egyetem magyar–kommunikáció szakára jelentkezett, majd a Budapesti Ward Mária Gimnázium tanára lett. „A szüleim féltettek a karrierváltástól, mert papként folyton a figyelem középpontjában vagyunk. Látványosat lehet alkotni, ahogy bukni is.” Eleinte nehezen szokta meg a szigorú napirenddel járó papi hivatást, krízist okozott neki feladni a világi életet is, amiben megvolt mindene, barátnő, önálló egzisztencia, autó, saját lakás. „Mindig is nagy társadalmi életet éltem, ezek után hat évre beköltöztem egy rendkívül zárt intézménybe, ahol a napokat csengetési rend szabályozza. Az egésznek férfi-tornaöltöző jellege volt.” A papi szeminárium után elöljárói kiküldték Rómába két évre továbbképzésre, ahol az angol, a francia, a héber, a latin és az ógörög mellé megtanult olaszul is.

Kevés szabadidejében próbál minél többet olvasni, a pszichológiai és a lelkiségi szakirodalom mellett Rejtő-féle ponyvával kapcsolódik ki. A prédikáció szövege többnyire futás közben vagy a konditeremben születik.

¬ Papot ennyit szexről beszélni még sosem hallottam. Lassan szexuálpszichológiai praxist nyithatna. Ennek mi az oka?

A katolikus egyháznak tíz parancsolata és rengeteg más erkölcsi szabálya van. Közülük a szexualitás témaköre érinti a legtöbbünket a leghúsbavágóbban. Például a „Ne lopj!” betartása, legalábbis lakossági szinten, általában nem akkora kihívás, mint mondjuk megállni a házasságtörést, vagy belső meggyőződéssé tenni az esküvő előtti tisztaságról szóló egyházi tanítást. Az utóbbi a pappá szentelésem előtt számomra is komoly dilemmát jelentett.