Lázár Kati

Portré

2018. szeptember 27.

Túry Gergely

Lázár Kati

színművész

„Egyetlen izmus létezik, a humanizmus” – tanulta meg egy életre belgyógyász édesapjától a Lazarovits Katalin néven Nagyváradon 1948-ban született, tragikus clown alkatú színésznő. Harag György társulatában súgóként dolgozó édesanyja plántálta belé a színészet iránti vágyat. „Már a nagyanyám is színész szeretett volna lenni, anyám szintén, de nekik nem volt hozzá elég tehetségük.” Ő inkább a színpadon volt, mint iskolában. Gyerekszínészként debütált a Liliomfi kis pincérfiújaként és A királyasszony lovagja apródjaként. 15 éves korában jöttek át Magyarországra. Harmadik nekifutásra vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban diplomázott. A 25. Színház, Miskolc, Szolnok, Nemzeti Színház „útvonalon” érkezett meg Kaposvárra Jordán Tamással, aki nem mellesleg hosszú évekig volt a társa. Az ott töltött 11 év – 1980 és 1991 között – egybeesett a társulat fénykorával. Rendezőként is kipróbálta magát. „Kitaláltuk, hogy Pesten csináljunk színházat”, emlékszik vissza a Jordán Tamással alapított Merlin Színházra, amelynek a színészképző műhelyét vezette. A Székely Gábor-féle Új Színházban újra feléledt a csapatjátékos énje. Az igazgatóváltás után visszajárt Kaposvárra. Emlékezetes alakítást nyújtott olyan filmekben, mint Gothár Péter: Idő van, Tarr Béla: Werckmeister harmóniák és A londoni férfi, de ő volt a Csinibaba járőröző ávósnője is. A nehéz sorsok, energikus karakterek megformálásában jeleskedő színésznő húsz éve szabadúszó. Színházteremtő egyéniségét a Színikritikusok Céhe a napokban életműdíjjal jutalmazta.

„Belehaltam volna, ha rossz színésznő lenne” – mondja lányáról, Jordán Adélról, akitől egy emelet választja el egy budai házban. Három befogadott macskával él, „gyógyító erejüket” nap mint nap megtapasztalja.

¬ „A színészet menekülés. Az élet az valami más” – fogalmazott egyszer. Ma is így gondolja?

Rossz bőrben lehettem, amikor ezt mondtam. Akit, mint engem, már korán megcsapott a színpad szaga, és megtapasztalta a színészek úgymond léhaságát, az nem tud tőle szabadulni.