Államipénzterelő
A kormány előtt van a javaslat, hogy a magyar állam lépjen be a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára – mondta a minap Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója. A magánnyugdíjpénztári pénzek einstandolására visszaemlékezve rögvest feléledt a gyanú, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarításokra is szemet vetett az állam. Barcza csupán annyit árult el az ötletről, hogy többféle elképzelést mérlegelnek. Információk szerint az egyik a babakötvényhez hasonló nyugdíjaskötvény kibocsátása (a babakötvény 18 éves futamidejű, kedvezően, most 5,4 százalékkal kamatozó állampapír, aminek vételéhez némi állami támogatás is jár). Mindez összhangban van Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének a felvetésével: a magyar állam úgy lehetne önfinanszírozó, ha a háztartásoknál lévő készpénz minél nagyobb hányadát állampapírokba lehetne terelni. Kérdés, mennyivel növelhető ez az állomány, az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetéseinek ugyanis több mint 60 százaléka már ma is azokban van. Lehet, hogy a kincstár egyszerűen azt szeretné elérni, hogy a pénztári tagok nála vásároljanak állampapírokat, megspórolva a jutalékot.
A képet tovább árnyalja, hogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének konferenciáján Windisch László, az MNB másik alelnöke azt szorgalmazta: a pénztárak vállaljanak nagyobb szerepet a részvénypiacon, elsősorban magyar vállalatokba s így a gazdaságba történő befektetések révén. Ez annak tükrében meglehetősen furcsa, hogy a magánnyugdíjpénztárakkal szemben az egyik legfontosabb vád az volt, hogy „eltőzsdézték” a tagok pénzét. Windischnek azonban arra is van ötlete, hogyan lehet ez ellen védekezni: egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozásával, amely 100 ezer euró értékig nyújtana védelmet. Az MNB azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy a garanciaalapba teljesítendő befizetések ne haladják meg a pénztári vagyonkezelési költségek fejében felszámítható, a vagyon 0,8 százalékában limitált összeget.
Csakhogy a garanciaalap díja feltehetőleg megemelné az önkéntes nyugdíjpénztárak tagdíjait, mert korántsem biztos, hogy a 0,8 százalékában korlátozott költségelvonásba ez is belefér. De ha egy állami pénztár államkötvényekbe fektet, akkor minimális költségekkel működhet, és a mai nyugdíjpénztáraknak erős, egyben a piacot igencsak torzító konkurense lehet.
