A magyarországi betűmetszés nagymesterével, a megaláztatásaiba belehalt Misztótfalusi Kis Miklóssal – olykor száz-, máskor csak ötven- vagy húszévenként, de – mindig történik valami. Most például az Atlantisz Kiadó éppen átmenti a digitális halhatatlanságba.
Az 1691-es, Misztótfalusi betűivel szedett tanulmánykötet, a metszőmester arcképe és a Kravjánszki Róbert által újratervezett karaktertábla. Régi álom
Magyarraültetés
Kezdettől a szabadság, az autonómia és a személyes moralitás állt a 2014-ben elhunyt filozófus, Tengelyi László munkásságának középpontjában. Nem véletlen hát, hogy az ELTE későbbi tanszékvezető professzorának egyik első szellemi műhelye az 1980-as években a Medvetánc című, hivatalosan engedélyezett, ám cenzúrázatlan társadalomkritikai folyóirat volt. Az az orgánum, amelyből 1990 után az Atlantisz Kiadó nőtt ki, s amelynek meghatározó szerzője Tengelyi lett. Az egyebek mellett Immanuel Kantról monográfiát író tudós halálát követően a kiadó egy, a nevét viselő díjat alapított, amelyet minden esztendőben a legjobb tudományos műfordítónak ítélnek oda. Az elismeréssel egymillió forint jár, amit az Atlantisz Könyvprogram két védnöke, Budapest főváros és Frankfurt am Main városa közösen fedez. Kalmár János szobrászművész pedig minden alkalommal egyedi kisplasztikát készít a díj nyertesének. Az idén februárban negyedik alkalommal átadott Tengelyi László-díjat a francia történetírás és filozófia meghatározó műveinek, így Michel Foucault, Marc Bloch és Georges Duby könyveinek, valamint a modern szociológia klasszikusa, Maurice Halbwachs Az emlékezet társadalmi keretei című, frissen megjelent alapművének magyarra ültetéséért Sujtó László vette át azon az ünnepségen, ahol bejelentették a Misztótfalusi-„csúcsbetűk” feltámasztását.
