Testbenéslélekbenéshivatalosan

Lányként született 1991-ben, és úgy is nőtt föl egy dél-afrikai faluban Caster Semenya. A futónő szexvizsgálatát 2009-es fölényes világbajnoki győzelme után rendelte el az IAAF. Az eredményt nem hozták nyilvánosságra, de kiszivárogtatások alapján arról a tünetegyüttesről lehet szó, amelyre egy lánynál a pubertás éveiben derül fény, amikor nem fejlődnek ki a másodlagos nemi jegyek, és kromoszómavizsgálattal a férfiakra jellemző XY készlet mutatható ki. Semenyát átmenetileg eltiltották a versenyzéstől, majd újból rajthoz állhatott. 2012-ben és 2016-ban is olimpiai aranyat szerzett 800 méteren. Többszöri próbálkozás után az IAAF legutóbb tavaly szabályozta az ilyen eseteket, és ezt hagyta jóvá idén május elején a nemzetközi sportdöntőbíróság (CAS). Most tehát az a szabály, hogy az érintetteknek gyógyszeresen (netán műtéttel) csökkenteniük kell a tesztoszteronszintjüket, különben nem versenyezhetnek.

¬ Dora Ratjen: a legenda szerint a nácik magasugrásban azért indítottak egy lánynak öltözött fiút az 1936-os berlini olimpián, nehogy német színekben egy zsidó legyen a legjobb. Ennek ellentmond, hogy amikor Ratjen 1938-ban, 19 évesen lelepleződött (egy hosszabb vonatút közben nem tudott megborotválkozni), a nácik nem tussolták el a botrányát. Ezután érmeitől megfosztva, férfiként élt. Valóban az is volt, csak a születésekor egy kisebb anatómiai rendellenesség megtévesztette a bábát, a szülők pedig inkább neki hittek, és később már nem merték helyrehozni a hibát.

¬ Stella Walsh: az 1930-as évek egyik legjobb futónőjéről, egy lengyel születésű amerikairól csak a halála után derült ki, hogy férfiszervei is voltak. A boncolásra azért lett szükség, mert 1980-ban fegyveres áruházi rablás áldozatául esett. Ennek fényében érdekes: amikor Walsh 1936-ban ezüstérmes lett az olimpián, azzal gyanúsította aranyérmes riválisát, Helen Stephenst, hogy azért tudta legyőzni, mert valójában férfi.

¬ Irina és Tamara Pressz: az ukrán testvérpár szovjet színekben sorra nyerte az érmeket több atlétikai számban is. Ezért és erős testalkatuk miatt az a gyanú lebegett körülöttük, hogy nem igazi nők. Ellenük szólt, hogy amikor 1966-ban bevezették a szexkontrollt, jó teljesítményeik ellenére váratlanul visszavonultak. Azóta sem derült ki, mennyi lehetett az igazság a találgatásokban.

¬ Erika Schinegger: 1966-ban az osztrákok egyetlen aranyérmét vitte haza a sívilágbajnokságról, de egy évvel később a genetikai vizsgálat megállapította a lányról azt, amit ő maga sem tudott. A legjobb orvosokkal operáltatta át magát, apa és nagyapa lett belőle, és a maga idejében bátornak számító könyvvel is vállalta a sorsát.

¬ Maria José Martínez-Patino: a genetikai vizsgálatok bizonytalanságát mutatta a spanyol akadályfutó esete. 1983-ban nőnek minősítették, de 1985-ben, amikor otthon felejtette a papírjait, és Japánban egy verseny előtt megismételték a vizsgálatot, az ellenkezője derült ki. Többéves jogvita után rehabilitálták. Ő azok közé tartozik, akiknek férfikromoszómáik vannak, de szervezetük alig reagál a tesztoszteronra, ezért női testtel élnek, és nőnek is érzik magukat.