Nyelvcsapás

AZ MTA-nak újra kell gondolnia küldetését – erről tanácskozott még decemberben a tudóstestület rendkívüli közgyűlése. Az ekkor hozott határozat szerint „A magyar nemzet által életre hívott Akadémia soha meg nem szűnő, fel nem adható kötelezettsége – Széchenyi István szavaival – a nemzetiség és a nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása.” Ennek megfelelően lépett fel az MTA legutóbb a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi jogainak védelmében, az ukrán oktatási törvényt bírálva.

Ez nyilván megfelelt a kormánynak, az MTA azonban, ahogy korábban, most is hangsúlyosan kinyilvánította, hogy „az Akadémia a nemzet tanácsadója”. Ezért szólal meg olyan ügyekben is, amelyekben ugyan a kormány nem kéri ki a véleményét, nem is igazán hallgatja meg, de az akadémikusok fontosnak tartják, hogy ismertessék álláspontjukat. Az idén például már két ízben is megszólaltak a Nemzeti alaptanterv (NAT) ügyében. Amikor 2018-ban elkészült az új NAT első változata, az MTA részletes véleményt írt róla. Majd felajánlották Hajnal Gabriella miniszteri biztosnak, hogy készek segíteni a végső változat kialakításában. Ajánlkozásukat még válaszra sem méltatták, pedig azt idén januárban, még a NAT megjelenése előtt megismételték. E héten pedig, konstatálva, hogy a NAT a nyilvánosság kizárásával készült, az Akadémia újra kijelentette, hogy segítene egy, az érintettek szakmai konszenzusán alapuló változat létrehozásában, illetve a kerettantervek kidolgozásában. Sok illúziójuk persze nem lehet, hiszen a kormány tudomást sem vesz róluk.

A tudóstestület véleményének negligálása persze akár bosszú is lehet azért, mert akadékoskodtak akkor, amikor a kormány tavaly saját hatáskörébe vonta az akadémiai kutatóhelyeket. Mindenesetre azóta is voltak olyan kérdések, amelyekben az MTA a kormánnyal szemben alakította ki álláspontját. Például az elnökség egyhangúlag foglalt állást arról, hogy a  Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia. Harcot hirdettek az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen is, ami könnyen szembeállíthatja az MTA-t azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek keretében például szívesen újraírnák a magyarság őstörténetét, vagy új értelmezést adnának a trianoni döntésnek és következményeinek.