hvg360 loader
Szellem | plusz
Szellem plusz
Tartalomjegyzék
Könyv + Bizarr mesék

Guzel Jahina: A Volga gyermekei

Mesék, csodák, szürrlis látomások, a cári és a szovjet kisebbségpolitika nyújtotta történelmi részletek foglalkoztatják az orosz irodalom új felfedezettjét. Zulejka kinyitja a szemét című, nagy sikerű első regényét tatár nagymamája története nyomán írta, akit kulákként Szibérba telepítettek ki. Mostani, második könyve szintén zárt etnikai közösségben játszódik. A XVIII. században, Nagy Katalin cárnő biztatására németek tízezrei telepedtek le Oroszországban a Volga mentén. Nem asszimilálódtak, a nyelvüket, szokásaikat, hiedelmeiket, építészetüket és szorgalmukat is megőrizték. Szinte minden ugyanolyan maradt körülöttük, mint megérkezésükkor volt. Egy ilyen, a külvilággal szinte egyáltalán nem érintkező kolónban bontakozik ki a kezdetben osztatlan iskolában egyedül dolgozó Bach tanítómester 1938-ig terjedő, húsz évet átfogó histórja. Nem sokkal a forradalom előtt sejtelmes invitálólevelet kap a Volga túlpartján élő Grimmtől, akinek gazdag tanyája nem is látszik a folyó felől. A rejtőzködő „várúr” azt követeli, hogy Bach tanítsa eladósorba került lányát. A világtól addig elzárt Clarának a tanórák közben paraván mögött kell tartózkodnia, nehogy első látásra beleszeressen az – egyébként nem dals külsejű – oktatóba. A lány az udvartartásával Németországba menekülő apja mellől mégis visszaszökik Bachhoz. És ez még csak a kezdete kettejük megpróbáltatásainak, majd annak a kálvárnak, amit végig kell járnia a tanítómesternek a szülésbe belehalt Clara lánygyermekével és a később hozzájuk csatlakozó nevelt fval. Bach egy trauma nyomán elveszti ugyan a hangját, de szenvedélye lesz az írás. Véres, tragikus, bizarr elemekből építkező meséi pedig furcsa módon valóra válnak. A négyszáz oldalas nagyregény Soproni András fordításában magával ragadó hömpölygő történetfolyamába könnyedén simulnak bele a fantasztikus, mitologikus részletek. Az azonban minden cselekményszálából világosan kiderül, hogy minden társadalmi utópia és a tradíckhoz való kényszeres ragaszkodás egyformán torzítja a személyiséget, a közösséget.

Helikon