Svindlereklistája

A 2022. évi országgyűlési választások lehető legkorábbi időpontja április 3-a. A szakértők arra számítanak, hogy a köztársasági elnök tartja magát a hagyományokhoz, és erre a napra tűzi ki a voksolást. A visszaélések lehetőségeit is felvető választási menetrendet ehhez a dátumhoz igazítottuk.

¬ Január 15. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazási kezdeményezéseit megtámadó indítványt, akkor az államfő dönthet a népszavazás időpontjáról, amely az országgyűlési választás napjára is eshet. A referendum kitűzése után azonnal indulhat a kormány – Rogán Antal által erősnek ígért – népszavazási kampánya, míg az ellenzék csak február 12-étől kampányolhat.

¬ Január 23. A parlamenti választás kitűzésének legkésőbbi napja, a jelölőszervezetek ekkortól igényelhetik az ajánlóíveket. A kitűzés után a sajtótermékeknek mindössze 5 munkanapjuk van arra, hogy megküldjék árjegyzéküket az Állami Számvevőszéknek, különben nem fogadhatnak be politikai hirdetéseket.

¬ Február 12. Indul a parlamenti választási kampány. A választópolgárok kérhetik nyilvántartásba vételüket a külképviseleti névjegyzékbe, ekkortól igényelhetnek mozgóurnát április 3-ára, illetve jelenthetik be, ha a lakcímüktől eltérő helyen akarják leadni voksukat. Az elektronikus azonosítás nélküli online bejelentések lehetősége azonban visszaélést tesz lehetővé, mert a választópolgár tudta nélkül más is rendelkezhet róla.

¬ Február 25. Az ajánlóívek leadásának határideje: az egyéni választókerületekben a jelöléshez legalább 500 választópolgár formailag is hibátlan ajánlása szükséges.

¬ Március 25. A lakcímtől eltérő helyszínen történő szavazás (átjelentkezés) bejelentésének, illetve ha a választópolgár levélben vagy elektronikus azonosítás nélküli e-mailben küldte be, akkor a visszavonásának, valamint a külképviseleti névjegyzékbe való jelentkezésnek a határideje.

¬ Március 30. Legfeljebb eddig a napig lehet kérni a külképviseleti, illetve a nemzetiségi névjegyzékből való törlést, tehát eddig az időpontig érdemes ellenőrizni, hogy nem élt-e vissza valaki a választópolgár nevével. Ha ugyanis igen, és azt nem törölteti, akkor nem tud szavazni a lakóhelye szerinti pártlistára és az egyéni jelöltre.

¬ Április 1. Az átjelentkezés törlésének és a nemzetiségi névjegyzékből való törlésnek a határideje, ha a választópolgár eredetileg személyesen vagy elektronikus azonosítással jelentette be azt. A mozgóurna-igénylést is eddig lehet visszavonni.

¬ Április 3. A szavazás napja. Kampánycsend már nincs, a szavazás napján is lehet kampányolni, kivéve a szavazóhelyiségeket és azok 150 méteres körzetét. Mozgóurnát 12 óráig lehet igényelni, akár meghatalmazással nem rendelkező személy általi kézbesítéssel is.

A közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson – állítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa, Bene Márton.

¬ A 2018-as parlamenti választásokhoz képest szűkültek vagy tágultak azok a lehetőségek, amelyeket a közösségi médiumok nyújtanak a voksolás kimenetelének befolyásolására?

A Facebook elég erős támadásoknak volt kitéve az elmúlt években a politikai tartalmak kezelése miatt, ezért az átláthatóság érdekében bizonyos dolgokban maga a cég változtatott. A közösségi médiában a hirdetések sokáig feketedobozként működtek: senki sem tudhatott róla, hogy ki milyen pénzeket költ ezeken a felületeken. 2019 óta azonban létezik a Facebook Ad Library, ahol már pontos választ kapunk erre. A magyar nyilvánosság azonban nem tűnik túl érzékenynek a hirdetési költségekkel kapcsolatos esetleges visszaélésekre: a legutóbbi időközi országgyűlésiképviselő-választáson a fideszes Koncz Zsófia esetében tárták föl, hogy csak a Facebookon többet költött, mint amennyit a teljes kampányára költhetett volna legálisan, és még ennek sem lett látható következménye.

¬ Melyek a legveszélyesebb eszközök a választások tisztességtelen befolyásolására a közösségi médián keresztül?

A hirdetések mindenképpen, mert ahogy mondtam, az ottani költések – legalábbis az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján – még a pártok és a politikusok esetében sem minősülnek kampánypénznek, a nem intézményes politikai szereplők esetében pedig végképp nem. E jogi kiskapu kihasználására mindkét politikai oldalon vannak kísérletek, a különbség csak az, hogy a kormány­oldal jó előre felépített erre egy erős infrastruktúrát, a Megafon projektet.

A másik megkérdőjelezhető befolyásolási módszer az algoritmusok manipulálása. A közösségi médiában azok a tartalmak jutnak el több emberhez, amelyek több reakciót váltanak ki, és a politikai szereplőknek módjuk van arra, hogy növeljék azoknak a reakcióknak a számát, amelyek az általuk propagálni kívánt tartalmakhoz kötődnek. Ennek kevésbé problémás megoldása az aktivisták közreműködése, amikor a pártok által mozgósítható támogatóknak megmondják, mely tartalmakat kell lájkolniuk vagy megosztaniuk, hogy a reakciószám fölmenjen. A kormányoldal valószínűleg ebből a szempontból is előnyben van, mert ott több aktivista állhat rendelkezésre. Ennél is megkérdőjelezhetőbb az úgynevezett botok alkalmazása, amelyek alatt olyan „felhasználókat” értünk, amelyeket a pártok automatizáltan tudnak mozgósítani. Ezekkel jelentősen meg lehet növelni egy adott tartalomnak a láthatóságát azáltal, hogy ezek a narratívák rengeteg reakciót kapnak. Ez egy olyan pont, ahol a közösségi platformoknak választási lehetőségük lesz, hogy milyen szerepet akarnak betölteni a magyarországi kampányban. A Facebook már a 2019-es választásokon is számos ilyen botot, automatizált felhasználót távolított el a platformról. Ha a 2022-es kampányban kicsit erőteljesebben odafigyelnek ezen a fronton, akkor kevésbé jelent majd problémát, de ezt most még nem lehet tudni. Nemzetközi reputációja szempontjából mindenesetre lehet, hogy kívánatosabb a Facebook számára, ha aktívabb szerepet játszik a magyar választásokon, tehát a nyugati elvárásoknak megfelelően aktívan felügyeli a demokratikus választási folyamatot. Az viszont kérdés, hogy az eredeti szándékhoz képest mennyire hatékony eszköz a tartalomeltávolítás. Nem vagyok biztos benne, hogy Lázár János 2018-as bécsi videóját kevesebben látták azért, mert a Facebook eltávolította. Miután ilyenkor az összes többi oldal és csatorna nyitva marad, amely hangot tud adni az illető felháborodásának, az eredeti tartalom végül sokkal több emberhez jut el.

¬ Van-e esély arra, hogy – különösen egy szoros választási küzdelemben – a végső eredményt is befolyásoló hatása legyen a közösségi médiának?

Szerintem mindenképpen van. A kutatási eredmények is azt mutatják, hogy a közösségi média hatással van a választókra, és bizonyos mértékben akár az eredményre is befolyással lehet. Az egyik hatásgyakorlás, amely a közösségi médián keresztül kifejezetten jól működik, a bizonytalanok, illetve a politika iránt kevésbé érdeklődő választók meggyőzése. Ők azok, akik alapvetően elzárják magukat a politikai tartalmaktól. A televízión és az újságokon keresztül így kevésbé érhetők el politikai üzenetekkel, viszont a közösségi médián ők is fent vannak. Az olyan tartalmak, amelyeket a saját ismerőseik osztanak meg, amikor a saját ismerőseik közvetítésén keresztül találkoznak politikai véleményekkel, kifejezetten erős hatással lehetnek a bizonytalanokra. A másik fontos hatás az adott párttal rokonszenvező, de nem erősen elkötelezett választók mobilizálása. Azokat, akik szimpatizálnak a kormánypártokkal vagy az ellenzékkel, de nem biztos, hogy elmennének szavazni, fel lehet tüzelni, a közösségi élményen keresztül növelni lehet a választás tétjét a szemükben. Ezért a közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz 2022-ben.

¬ Varga Judit igazságügyi miniszter egy-másfél évvel ezelőtt nagyon nekibuzdult, hogy a magyar kormány törvényt kezdeményez a Facebook szabályozására, de utóbb azt is mondta, hogy bevárják az uniós regulákat, tehát mintha elhalt volna ez a nagy igyekezet.

Én is így látom, bár az is fontos szempont, hogy a magyarországi szabályozási törekvéseknek némileg más a fókuszuk, mint amivel Európában próbálkoznak. A magyar szabályozási szándékban sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, hogy a Facebooknak ne legyen jogosultsága eltüntetni bizonyos tartalmakat, tehát a közösségi oldal ne tudjon cenzori tevékenységet folytatni, míg az európai diskurzusban fontosabb az álhírek és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés. ¬