Fordulópont a jogállamiság helyreállításában, vagy látszatintézkedésként felállított sóhivatal? Ezek bármelyike igaz lehet az uniós pénzekre ácsingózó kormány által beígért antikorrupciós intézményre, amelynek tagságáért aligha tolonganak majd a szakértők. Jellemző az is: törvény még nincs, pályázat viszont már igen.
Polt Péter legfőbb ügyész. Megkerüléses támadás
Reviczky Zsolt
Bennelesznekatévében?
Tiltakozás az újságírók lehallgatása ellen. Orosz minta
Túry Gergely
Az unióval folyó tárgyalásoknak annak ellenére nem része a közmédia függetlenségének helyreállítása, hogy a brüsszeli források felhasználásának ellenőrzését már az is nagyban segítené, ha a közszolgálatinak mondott tévében, rádióban is nyilvánosságot kaphatnának a kormány számára kellemetlen korrupciós ügyek. Némi mozgolódás azonban mintha e téren is lenne: az Európai Bizottság szeptember 16-án elfogadott egy, „a tömegtájékoztatás szabadságáról” szóló jogszabálytervezetet, amire azonban még az EP-nek is rá kell bólintania. Az előterjesztéssel és az abban szereplő Európai Médiaszolgáltatási Testület létrehozásával Brüsszel kifejezetten azoknak a problémás országoknak a gyakorlatára kíván reagálni (Magyarország, Lengyelország, Görögország, Hollandia, Málta és Szlovákia), ahol az elmúlt években megszaporodtak az újságírókat és általában a szabad sajtót veszélyeztető események.
Az új jogszabály kidolgozása Ursula von der Leyen 2021-es, az unió helyzetéről tartott évértékelő beszéde után kezdődött meg. Beszédében a Bizottság elnöke kiemelte, hogy „a médiaorgánumok nem csupán gazdasági vállalkozások”, hanem a demokrácia garanciái. A törvényjavaslat fő pontjai – a szerkesztőségi függetlenség mellett – a médiapluralizmus biztosítását szolgálják. Szorgalmazzák az állami hirdetési pénzek átlátható elköltését – e pénzekkel például a Rogán Antal-féle propaganda a neki kedves orgánumokat tartja lélegeztetőgépen. De Magyarország a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló Médiatanács több döntésével is kihúzta a gyufát. A Klubrádió frekvenciamegvonása miatt kötelezettségszegési eljárás is indult, és bírálat tárgya a 2018-ban létrehozott kormányzati médiakonglomerátum, a KESMA is, amely példátlan hírkoncentrációt idézett elő. Hozzájárult Magyarországnak a 2022. évi Médiapluralizmus Monitorban szereplő „magas kockázati” osztályba sorolásához az újságírók Pegasus kémszoftverrel történt megfigyelése is.
Az új uniós jogszabály értelmében mind a közszolgálati média finanszírozása, mind vezetőinek és irányító testületeinek kinevezése nyílt és pártatlan folyamat kell hogy legyen. Kérdés, hogy az Orbán-kormány azonosulni tudna-e a jogszabálynak ezekkel vagy épp a kémprogramok használatának betiltását célzó pontjaival. Ahogy Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos az utóbbi kapcsán kiemelte: „Egy újságíró tevékenysége semmilyen körülmények között nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázatnak.”
Habár a Brüsszelnek tett vállalások listáján eddig nem szerepelt a média függetlenségének erősítésére vonatkozó kormányzati elköteleződés, aligha véletlen, hogy a Tilos Rádió pár napja visszakapta korábbi frekvenciáját. Orbánék kezére játszhat ugyanakkor, hogy más tagállamokban sem övezi osztatlan lelkesedés a tervezett jogszabály hatálybalépését. Az Európai Magazinmédia Szövetség (EMMA) és az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) attól tart, hogy ezzel sérülhet a kiadók szerkesztési szabadsága. Azt Vera Jourová, a Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke is elismerte, hogy az új jogszabályok betartása „kemény harc lesz”. Kimondatlanul is utalt a magyar kormányra, amikor azt mondta: „egyes tagállamok azt fogják mondani, hogy a Bizottság csorbítani akarja a szuverenitásukat”, míg mások azzal érvelhetnek, hogy „veszélyeztetjük az üzletüket”. Kérdéses tehát, hogy a törvényjavaslat belátható időn belül életbe léphet, különösen, hogy Magyarország nyilván e kérdésben is mindent bevet majd a közös döntés megfúrása érdekében.¬Martini Noémi
