Záróra
Meglepő mértékben, 11,75-ről 13 százalékra emelte kedden a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Matolcsy György bejelentette, hogy lezárják a 16 hónapja elkezdett kamatemelési ciklust, viszont fenntartják a monetáris szigort, csak éppen az infláció elleni küzdelem más eszközökkel egészül ki. „Nincs értelme tovább emelni az alapkamatot, mert az már öngerjesztő lenne, és a globális hírek is azt mutatják, hogy a magas infláció szakasza lecsengőben van” – mondta az elnök. A monetáris tanács döntésében bizonyára közrejátszik az a nemzetközi elemzők körében egyre erősödő vélemény, hogy az energiaárak politikai természetű robbanása nem monetáris jelenség, ezért a jegybanki kamat nem is hat rá, annak az inflációs várakozások csillapításában, illetve a másodkörös hatások tompításában van szerepe. Utóbbiak közé tartozik, hogy a magas inflációt a gazdasági szereplők lehetőleg ne próbálják ellensúlyozni a bérek, jövedelmek indexálásával. Másrészt a kereskedelmi bankok részéről is nyomás nehezedett a monetáris tanácsra, hogy vigyázzon a két számjegyű alapkamattal, mert az blokkolja a hitelezést. Harmadrészt októbertől életbe lépnek a pénzpiaci likviditás szűkítését szolgáló eszközök: a pénzintézetek kötelező tartalékrátájának felemelése a betétállomány 1 százalékáról az 5 százalékára, egy új, hosszú futamidejű jegybanki betét bevezetése, amelyet kamatfelárral tesznek vonzóvá, illetve rövid lejáratú diszkontkötvények kibocsátása; mindezek tehermentesíthetik a kamatpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank friss prognózisa szerint az infláció a következő hónapokban még gyorsul, de ennek – Matolcsy szerint – „a monetáris politika hatókörén kívüli okai” vannak, például a lakossági gáz- és áramárak felemelése, illetve az aszály miatti drágulás. Az idei év egészében a jegybank 13,5–14,5 százalékos, jövőre 11,5–14 százalékos inflációt vár, az idén 3–4 százalékos, jövőre 0,5–1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. Matolcsy ismét hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés csak egyensúlyi pályán folytatódhat, nem járhat újabb eladósodással. A monetáris tanács döntése előtt egy nappal újabb negatív rekordot állított fel a forint, ezúttal a dollárral szemben: csak hajszállal maradt el a 426-os kurzustól. Ennek előzménye, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a 3,25–3,5 százalékos sávba emelte az alapkamatot, amelyről az elnök, Jerome Powell azt nyilatkozta: hosszabb ideig fog a magas tartományban időzni, mint korábban feltételezték. Az amerikai kamat szintje és a globális bizonytalanságok együttesen erősítik a dollár iránti keresletet. Mindazonáltal az euróval szemben is gyengült a forint a miniszterelnök parlamenti beszéde alatt, amelyben kifakadt az uniós szankciópolitika ellen. Kedd délelőtt viszont enyhén erősödött, megelőlegezve a kamatemelést, utána pedig ide-oda táncolt, jelezve, hogy a pénzpiaci szereplők bajlódnak a monetáris tanács döntésének értelmezésével.
