Reformkór

Alapvető gyógyszerekből is foko­zódhat a hiány, ráadásul több száz gazdaságtalanná váló kispatika bezárhat, ha a kormány nem segít.

Első ránézésre elképesztő adat: a Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel rendelkező 38 ezer gyógyszer közül lapzártánkkor 1510 hiánycikk szerepelt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján. A helyzet azért messze nem tragikus, mert egy-egy hiányzó termék akár húsz tételt is jelenthet a felsorolásban, mivel az azonos nevű szerek különböző hatóanyag-tartalommal, kiszerelési mennyiségben vagy gyógyszerformában külön-külön soron szerepelnek. A megszokott gyógyszereikhez ragaszkodó betegeket azonban csak kevéssé nyugtatja meg, hogy a hiányzó termékek túlnyomó többségét helyettesíthetőnek mondja az OGYÉI. Az éppen nem hozzáférhető szerek között több alapvető fontosságú is akad, például vény nélkül vehető köhögés-, láz- és fájdalomcsillapítók, de receptre kapható allergia-, epilepszia-, daganatellenes, vérrögképződést gátló, vérnyomást vagy koleszterinszintet csökkentő, immunterápiás és onkológiai szerek, továbbá antibiotikumok is.

Döbbenetes tempóban, 2017 óta a két és félszeresére nőtt a ki nem elégített gyógyszerrendelések száma – tapasztalja Feller Antal, a Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalt vezérigazgatója. Nemcsak a gyógyszeralapanyagok gyártása akadozik, hanem a műanyag és papír csomagolóanyagok szállítása is – teszi hozzá. A nagykereskedelem számára kulcsfontosságú az időben előre jelzett hiány, hogy az adott szert máshonnan be lehessen szerezni, helyettesítő terméket venni, amire az OGYÉI-től egyedi engedélyt kell kérni. Az alkalmi beszerzés nyilván drágább, de ezt a többletet le kell nyelni, hogy a patikában ki tudják kiszolgálni a betegeket. A forgalmasabb patikákba jelenleg naponta 2-3-szor is szállít a Hungaropharma, de a megdrágult üzemanyag, a speciális szállító járművek hiánya és áremelkedése miatt ez egyre nehezebb.

Önmagában a hiány emlegetése is hiányt okoz – tapasztalják a gyógyszerágazat szereplői –, ilyenkor ugyanis indokolatlan felvásárlás indul, sokan kiváltanak háromhavi adagot, emiatt aztán másoknak egyetlen dobozzal sem jut. A beteg számára az is hiányérzetet okoz, ha az orvosa olyan szert ír fel, ami éppen nem kapható. Miután azonban ezek a szerek többnyire helyettesíthetők, kormányzati feladat lenne az orvosokat olyan informatikai megoldással ellátni, amely naprakészen jelzi, milyen orvosság felírásával kerülhető el a betegek felesleges stresszelése.

A hiányjelenségek egyébként nem új keletűek. A koronavírus-járvány az európai gyógyszergyártókat is szembesítette azzal, mennyire sebezhető ez az iparág. Az elmúlt évtizedekben ugyanis – az olcsó és nagy tömegű gyártást preferálva – Kínába és Indiába helyezték ki az európai és amerikai cégek a gyógyszeralap- és hatóanyagok gyártását, sőt sokszor a késztermék előállítását is. Az Európai Bizottság adatai szerint az aktív gyógyszerösszetevők kétharmada Ázsiából származik. A járvány miatt lezárt városok, a szünetelő termelés, a szállítási gondok az elmúlt három évben számos készítmény időleges hiányát okozták. „Minél inkább kontinenseken átívelő a gyártás, annál több fennakadás lehet. Az orosz–ukrán háború is a korábbinál hosszabb kerülő utakra kényszerítette a szállítást. A hiány számos oka közül az egyik az, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a kereslet, a gyártókapacitások pedig nem mindig tudnak ezzel lépést tartani. Nemcsak az USA és Európa idősödő társadalma, hanem a feltörekvő dél-amerikai, dél-afrikai és ázsiai országok is mind több medicinára tartanak igényt” – vázolja a nemzetközi helyzetet Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

Bár a betegek ezt nem így érzékelik, a magyarországi gyógyszerárak európai összehasonlításban a legalacsonyabbak közé tartoznak. Ezért különösen érzékenyen érintette ezt az energiaigényes ágazatot az idén jelentősen megemelt földgáz- és áramár. Az infláció elszabadulása és a forintárfolyam mélyrepülése is a költségek növekedésével járt, ráadásként jött az idén tavasszal az ágazatra kivetett 20 milliárd forintos extraprofitadó. Bár ennek a 83 százalékát az innovatív, főleg nemzetközi gyártók fizetik meg, mindez veszteségessé teheti egyes készítmények előállítását. Ezzel pedig a gyártók vagy leállnak, vagy Magyarország helyett más, a költségnövekedést jobban elismerő piacokra irányítják át e készítményeiket.

Ráadásul hiába van adott esetben elegendő medicina, ha nem lehet hozzájutni. A települések 51 százalékában nincs patika, s ez az arány tovább romlik, ha a kormányzat nem talál megoldást a kis forgalmú gyógyszertárak életben tartására. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke úgy számol, hogy a hazai patikáknak akár a harmadát is bezárás fenyegeti. Mintegy 600 fiókgyógyszertár működik a kistelepüléseken, már most is gazdaságtalanul. Ha korlátozottan tartanak is nyitva, az épületet fűteni, egyes termékeket pedig hűteni kell. Négyszáz kis forgalmú patika pedig egyedüliként szolgálja ki az adott települést – jellemzően havi 20 millió forint alatti forgalmukkal ezek aligha maradnak életképesek. ¬ Gáti Júlia