Első ránézésre csak afféle kapcsolt árunak tűnik a globális minimumadó megszavazása, pedig e lépésnek gyakorlati következménye is lesz. A feltételes módban megkapott uniós pénzek a forint visszaerősödését hozhatják. Kockázatok azonban maradnak.
Orbán Viktor nyugdíjasokat fogad a Várban. Pénzüknél vannak
Vakrepülés
Elkeserítő volt az Integritás Hatóság (IH) Korrupcióellenes Munkacsoportjának első ülése, még az ügyrendet sem tudták elfogadni – mondta a tanácskozás egyik résztvevője a HVG-nek, de gyorsan hozzátette: ha optimistán tekint a jövőbe, akkor jó is kisülhet ebből. Az Integritás Hatóság felállítása volt az egyik kulcsa annak, hogy a magyar kormány meg tudja győzni az unió tagállamainak többségét, hogy meg fog javulni, és nem fogja eltulajdonítani az uniós polgárok adóeuróit. Míg az Integritás Hatóság vezetőinek kiválasztásával könnyen lehetett kötözködni, a Korrupcióellenes Munkacsoportba végül valóban bekerülhettek olyan civil szervezetek (például a Transparency International vagy a K-Monitor) képviselői, amelyeknek a kormánytól való függetlensége megkérdőjelezhetetlen, miközben a kormánypártok érdekeit kiszolgáló álcivilek távol maradtak a grémiumtól. Más kérdés, hogy a testületben a tíz civil tagot az állami szervezetek tíz delegáltja ellensúlyozza, de a Transparency jogi igazgatója, Ligeti Miklós a kezdeti nehézségek ellenére azt mondta, egyelőre nincs ok arra, hogy a megelőlegezett bizalmat visszavonják.
Pedig az első fennakadást éppen az unió jogállamisági vizsgáján ügyeskedő Igazságügyi Minisztérium okozta a testület munkájában, hiszen főkodifikátorként adós maradt egy válasszal, amelyet az IH kért a jogértelmezéshez. Az sem teljesen egyértelmű, hogy az új testületek elé kizárólag olyan esetek kerülhetnek-e, amelyek uniós források sorsáról szólnak, vagy a magyarországi közpénzek elköltése felett is őrködhetnek. Ligeti szerint kardinális kérdés, hogy mennyire a nyilvánosság előtt zajlik a munkacsoport tevékenysége, illetve miként tudnak hozzáférni a szükséges információkhoz, például a rendőrség a megfelelő eljárási technikákkal üldözi-e a korrupciót.
Az átláthatóságot várja az új testületek munkájától a Magyar Közgazdasági Társaság delegáltja, Essősy Zsombor is. Azt szeretné elérni, hogy az állam és a vállalkozások is jobban figyeljenek a közpénzekre. Szerinte ugyanis a közbeszerzéseken meghirdetett szolgáltatások ára 10-20 százalékkal is lejjebb tud menni, ha transzparensek az eljárások, és így valódi a verseny. Miután pedig az elmúlt években elharapózott az a gyakorlat, hogy a kormány állami forrásokat irányított azokra a területekre, ahol a hozzá közel állókat akarta helyzetbe hozni, a közpénzek civil őrei azt is el akarják érni, hogy ne lehessen kivonni az uniós pályázatokból azokat, ahol korrupció gyanúja merül fel, mondván: ezek költségét a magyar büdzsé állja.¬szabó Yvette
