A tavaszi választások óta folyamatosan romló közhangulat decemberre újabb mélypontot ért el, az ünnepi készülődés csak kevesek rosszkedvét enyhíti.
Hosszú évek óta nem volt olyan negatív a magyarok jövőképe, mint most: a HVG megbízásából készült legfrissebb Medián-felmérés szerint december közepén már kétharmados többség érezte úgy, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok. A tavasszal, amikor pedig már folyt az oroszok által kirobbantott ukrajnai háború, még azok voltak 51 százalékos többségben, akik jónak érezték az irányt. A borúlátás fokozódása persze nagyon is összefügg a háborúval és az azt övező propagandával. Jó fél év alatt számottevően erősödött a társadalomban az Oroszország elleni szankciók elutasítása, és csupán minden negyedik ember lenne hajlandó áldozathozatalra: a májusi 35 helyett most decemberben már csak 26 százalék mondta, hogy akkor is az agresszor megbüntetését pártolná, ha emiatt „Magyarország gazdasági fejlődése lelassulna, tovább nehezülne a megélhetés”.
A „brüsszeli szankciókra” irányuló kormányzati össztűz nem hagyta érintetlenül az Európai Unió korábban tartósan stabil megítélését sem. Annak, hogy Magyarország az EU tagja, idén tavasszal még csaknem kilenctizedes támogatottsága volt, de az elmúlt hónapokban ez nem kevesebb, mint 10 százalékponttal csökkent. Minden választói csoportban vannak, akik elfordultak az uniótól. A legnagyobb arányban a fideszesek (a májusi 83 százalék helyett most 64 százalékuk támogatja a magyar tagságot), de még az ellenzéki szavazók körében is statisztikailag számottevő, 5 százalékpontos visszaesést mértek.
Az uniós tagság támogatottságának jövője szempontjából különösen nyugtalanító: a szavazópolgárok nemcsak annak vannak tudatában, hogy saját maguk növekvő mértékben kritikusak (majdnem minden második megkérdezett mondta, hogy az elmúlt években romlott a véleménye az EU-ról), de ennél is nagyobb többség érzékeli úgy, hogy országosan is romlott az Európai Unió megítélése. Ez – a klasszikus „hallgatás spirálja” elmélet szerint – önmagát erősítő folyamattá válhat: az elszigetelődéstől való félelem által hajtva és a negatív kampánynak kiszolgáltatva az EU mellett nem szilárdan elkötelezett választók jó része előbb-utóbb a feltételezett többséghez csatlakozhat.
Az egyre borúsabb hangulatot alighanem csak átmenetileg enyhítheti az ünnepi készülődés. A felmérés idején az emberek 56 százaléka sokat vagy nagyon sokat gondolt a karácsonyra, amely 19 százalékuknak egyértelműen a legfontosabb, további 56 százaléknak pedig az egyik legfontosabb ünnep. Az uralkodó lelkiállapotot tekintve azonban már jóval megosztottabbak a magyarok: 49 százalékukra az örömteli várakozás, 42 százalékukra viszont „a sok tennivaló és kiadás miatti szorongás” a jellemző. A társadalom tagoltsága még egy ilyen, pszichológiainak tűnő jelenség tekintetében is megfigyelhető. Az nem meglepő, hogy a magasabb jövedelmű csoportokban és a vallásos állampolgárok körében sokkal több a derűs attitűd, de az már kevésbé magától értetődő, hogy a kormánypárti szavazók is nagyobb arányban készülnek a karácsonyra örömteli várakozással, mint az ellenzékiek. ¬ HANN ENDRE
A felmérést december 9-e és 15-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.
