Furcsa jelenségekbe botlik az ember az interneten, amikor a legolcsóbb márkás telefon után kutat a webshopokban. Míg a legtöbb internetes üzlet nagyjából hasonló áron kínálja a készüléket, egy-két versenytársuk akár 30-40 százalékkal is olcsóbb – gyakorlatilag a beszerzési ár alatt hirdetik az árut. Ha pedig a márka sem fontos, egyenesen elámul az ember: van magyar kereskedő, aki a kínai nagyker alá tudott ajánlani. Persze néhány extrán akciós kereskedőről a pórul járt fogyasztók megírják az ár-összehasonlító oldalak fórumaiban, hogy az áru nem érkezett meg, és az előre elutalt összeget sem kapták vissza. De a felhasználói kommentek szerint bőven van online bolt, ahol minden flottul megy. A vevő örül, de a fejét vakarja, hogyan lehetett ekkora szerencséje.
Az apró, kizárólag az árukereső portálok egzotikus klímáján tenyésző online üzletek tulajdonosai sokszor olyan vállalatok, amelyeknek a pénzügyi beszámolója hiányos, árbevételük látszólag nincs, tulajdonosuk pedig el van tiltva a cégvezetéstől, vagy az adatbázisok szerint bedőlt cégek sorát hagyta már maga mögött. A tudatos vásárló azzal szembesül, hogy a remek fogást valószínűleg otromba adócsalás tette lehetővé.
Magyarországon több mint 35 ezer webshop üzemel, különösen sokat indítottak a koronavírus-járvány idején. Nem kis falat a NAV-nak sem feltárni ennyi szereplő között a zavarosban halászókat. Gyakori, hogy a legegyszerűbb módon, próbavásárlással indul a vizsgálat. Az óvatosabb csalók persze kizárják a személyes átvétel lehetőségét, a feladott csomagra pedig valótlan adatokat írnak. Az online térben zajló kereskedés azonban olyan nyomokat hagy maga után, amiket még a legügyesebbek sem tudnak teljesen eltüntetni, ezek pedig „információval szolgálnak a kereskedő árukészletéről, partnereiről, vevőköréről és egyéb jellemzőiről” – írta múlt heti közleményében az adóhatóság, amely évente közel húszezer weboldalt ellenőriz. A bevételek eltitkolása különösen vonzó lehet most, amikor az emberek egyre inkább visszafogják a költéseiket.
A NAV tavaly 1588 jogkövetési vizsgálatot és 33 ellenőrzést végzett az e-kereskedelem szereplőinek körében, ennek során összesen 4 milliárd forintnyi be nem fizetett adót állapított meg, és 1,4 milliárd forint adóbírságot szabott ki. 2023 első felében 20 cég akadt fenn a rostán, amelyek 1,5 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést, ezektől 685 millió forintot hajtott be a NAV.
„Főként a tisztességesen működő, kisebb szereplők látják kárát a csalók hihetetlen árképzésének, hiszen ezek piaci részt szereznek az etikus cégek rovására” – mondja Bőgel György, az e-kereskedelmi vállalkozókat és vállalkozásokat tömörítő, 2005-ben alapított Ecommerce Hungary elnöke. Hozzáteszi: a 2000-es évtized elején tapasztaltnál sokkal jobb a helyzet, mostanra az Európai Unió nagyrészt rendezte az online kereskedelem jogi kereteit. Az egyik legfontosabb, hogy megoldották az egyes tagállamok áfarendszereinek különbségéből fakadó problémákat, valamint a tagállamok adóhatóságai szorosabb együttműködésre léptek, és egymástól is kérhetnek adatokat egy-egy gyanús vállalat ellenőrzésekor. ¬ Fülöp István
