Az atlétikai stadion megépült, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehetett, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel.
Nemzeti Atlétikai Központ. Megugrották
Atlétikai Stadion
Magányostömeg
Az atlétikai világbajnokság a világ egyik legnagyobb presztízsű sportrendezvénye, talán csak az olimpia és a foci-vb előzi meg, tehát valóban óriási sportdiplomáciai fegyvertény, hogy Magyarország elnyerte a megrendezését. Ezért azonban egy új, méregdrága stadiont kellett építeni, miközben az utánpótlás korosztályaiban a kisgyerekeknek sem mindig jut fedett futópálya télvíz idején. Az élsportban viszont igyekeznek lépést tartani. Így például a Budapesti Honvéd szakmai vezetője, Zsivoczky-Pandel Attila is azt mondja, hogy még a csillagászati fűtésszámlák évében, vagyis az elmúlt idényben is folyamatosan üzemelt az 1972-ben épült futófolyosójuk, semmi sem akadályozta az edzéseket. Bár a szabadidősport-szakosztály tagjai a Dózsa György úti komplexum sok pályáját és eszközét használhatják, a fedett futófolyosó nem tartozik ezek közé. A vb-re hat versenyzőt küldő MTK szakosztályvezetője, Knipl István pedig arról tud beszámolni, hogy nekik néhány éve adták át a Lantos Mihály Sportközpont új csarnokát, amely mindenben kielégíti az igényeiket, még bronz kategóriás nemzetközi versenyeket is tudnak benne rendezni.
Az arany kategóriás vb-hez viszont már rohamtempóban kellett az MTK-pályákat felújítani, hogy ott is ugyanolyan Mondo pálya legyen, mint a központi stadionban. Az utóbbi időben az olaszok által gyártott szintetikus anyagra esküsznek a versenyszervezők, például a japánok is Tokióban, mert az keményebb, és így gyorsabb is – ami pedig a 2021-es olimpián három új világcsúcsot is hozott a szenzációra éhes közönségnek.
Pénz tehát ezúttal is volt mindenre, ami összefügg a sporttal, és ez igaz a hazai atléták felkészítésére is. A 2020-ban meghirdetett, az 1968-as olimpiai bajnok kalapácsvetőről elnevezett Budapest 2023 Zsivótzky Gyula program 2,7 milliárd forintot irányzott elő az atlétikának a világbajnokságig, miközben ez idő alatt több mint 3 milliárd forintot hozott a kiemelt sportágakra elkülönített pénz, valamint 1,6 milliárdot a Gyulai Memorial Magyar Nagydíj megszervezése.
Kérdés, mire lesz ez elég. A Magyar Olimpiai Bizottság megrendelésére a közelmúltban készült el Az olimpiai sportágak versenysport-stratégiája 2022–2032 című dokumentum, és ebben lesújtó kép bontakozik ki az agyontámogatott sportágak teljesítményéről. E szerint bár 2011 és 2020 között több mint ötszörösére nőtt az atlétika támogatása az előző évtizedbelihez képest, a sportolók eredményessége csak 26 százalékkal javult, majd a 2021-re halasztott olimpián már egyetlen olyan magyar atléta sem maradt, aki legalább a legjobb 10 közé bekerült volna (2016-ban Márton Anita még bronzérmet hozott haza Rióból). Hogy mire ment el a pénz? Például az edzők fizetésére, akiknek ezen időszak alatt megháromszorozódott a támogatása, miközben a létszámuk nagyjából változatlan maradt.
