A módszertan súlya
Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 12,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ez több mint négy százalékpontos csökkenés egy hónap alatt. Bár az infláció lendülete valóban mérséklődik, a látványos esés fő oka a statisztika sajátosságaiban keresendő. Egyrészt a bázishatásban, másrészt a KSH-nak a háztartási energia számbavétele során alkalmazott, szakmai körökben is vitatott módszertanában. Így miközben a háztartási energia díjtételei egy éve változatlanok, a KSH idén szeptemberben csaknem 15 százalékos árcsökkenést mutatott ki. A háztartási energiáért az átlagfogyasztás felett tavaly augusztus óta kell úgynevezett piaci árat fizetni, ami alaposan megdobta a gáz és az áram átlagárát. Az uniós összehasonlításra alkalmas úgynevezett harmonizált mutatóban (HICP) ez már tavaly augusztusban megmutatkozott, a magyar árindexben viszont csak szeptembertől, az előbbi ugyanis az áremelkedés időpontjától, míg az utóbbi a számla kifizetésétől veszi számításba a tarifa változását. A KSH a háztartások energiafogyasztását változatlan („rezsicsökkentett”) és emelt („piaci”) áron vásárolt mennyiségre osztja meg, mintha két különböző termék volna, és a kettő átlagából számol indexet. Amióta a drágább energiával spórol a lakosság, az ahhoz rendelt súly egyre csökken, lefelé húzva az indexet.
Tavaly szeptemberben a villamos energia és a háztartási gáz ára 62,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, majd néhány hónapig magas szinten stabilizálódott, a téli hónapoktól pedig csökkenni kezdett. Így lett idén szeptemberben a háztartási energia már átlagosan 14,6 százalékkal olcsóbb, mint 2022 szeptemberében – holott sem a „rezsicsökkentett”, sem a „piaci” tarifát nem változtatta meg a kormány. Mivel a háztartási energia súlya a fogyasztóiár-indexben meghaladja az öt százalékot, a bázishatás és a súlyozás folyamatos változtatása alapvetően megkavarta az inflációs mutatókat, sőt azok értelmezőit is. A közgazdász-vándorgyűlésen Varga Mihály pénzügyminiszter nyilvánosan értetlenkedett, hogy augusztusban a belföldi használatra szánt index 16,4, a HICP viszont csak 14,2 százalékos növekedést mutatott az előző évihez viszonyítva. Szeptemberben viszont már mindkettő 12,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi árszintet. Az infláció érdemi csillapodására utal, hogy augusztusról szeptemberre az átlagos árszint csak 0,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek ára 15,2, a szolgáltatásoké 13,6, a szeszes italoké és dohányáruké 12,3, a ruházati termékeké 6,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
