A várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 13 százalékról 12,25 százalékra vitte le az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Virág Barnabás alelnök szerint az ülésre 0,5, illetve egy százalékpontos előterjesztés is készült, a döntésnél az erőteljes dezinflációt, valamint a magyar gazdaság sérülékenységének mérséklődését vették figyelembe.
A monetáris politikában szeptemberben új szakasz kezdődött, miután a testület egységesítette az egynapos betét és az alapkamat szintjét. A kettőt 2022 októberében választotta szét, az előbbit téve meg az irányadó kamatnak, amelyet csak az infláció érzékelhető mérséklődését követően csökkentett havonta egy-egy százalékponttal. Szeptemberben a „normalizáláson” kívül az volt a testület fő üzenete, hogy továbbra is szükség van a szigorú kamatkondíciók fenntartására. Egyúttal a monetáris tanács azt prognosztizálta, hogy a reálkamat már abban a hónapban „pozitív tartományba kerül”, vagyis a kamatszint meghaladja az inflációt, azt követően pedig „fokozatosan emelkedik”, azaz nő a különbség a kettő között. A csupán október elején publikált szeptemberi adatok szerint abban a hónapban a 12,2 százalékos fogyasztóiár-emelkedést a 13 százalékos alapkamat már valóban meghaladta, és a különbség az év végéig tovább tágulhat.
Ha az MNB tartja a havi 0,75 százalékpontos kamatcsökkentések tempóját, december végén 10,75 százalék lehet az alapkamat, az infláció pedig a jegybank várakozásai szerint hét-nyolc százalékra csillapodhat. A decemberre vonatkozó várakozásokat Virág azzal erősítette meg, hogy „a 11 százalékos alapkamat reális forgatókönyv”. Ehhez azonban viszonylag erős és stabil forint szükséges. Az MNB-nek azt is mérlegelnie kellett – utalt rá az alelnök –, hogy az euróövezetben, az Egyesült Államokban és Kínában is pozitív reálkamat alakult ki. Márpedig a magyar kamatszint csak akkor lehet vonzó – és a forint akkor maradhat stabil –, ha a fejlett piacoknál nagyobb hozammal kecsegteti a befektetőket.
Az inflációcsökkenés hatására augusztusban már nőttek a reálkeresetek. Egy évre visszatekintve azonban reálisabb kép bontakozik ki: idén január–augusztus között a keresetek 14 százalékkal emelkedtek, miközben a fogyasztói árak szintje 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt. „Az infláció nem játék, nem dőlhetünk hátra, a dezinflációt 2024-ben is folytatni kell” – jelentette ki Virág, arra is utalva, hogy ehhez szükség van a pozitív reálkamat fenntartására.
