Gonoszerőknekerejével

profimedia

„Mélyen aggasztó jele a társadalmon belüli hatalmas hasadásoknak, hogy az országban legalább négy évtizede a legtöbb antiszemita incidens történt” – jellemezte Jonathan Greenblatt, az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) vezetője, hogy a zsidók elleni, szóbeli zaklatástól a fizikai erőszakig terjedő támadások száma a legmagasabb volt 1979 óta. Azt is hozzátette, hogy az incidensek okaként nem lehet csupán egyetlen ideológiát vagy hitet megjelölni. Az ADL vezetője azonban nem most mondta ezeket a szavakat, hanem tavaly, amikor a 2021-es méréseik eredményét ismertette.

Az Egyesült Államok bevándorlóország, és büszke a sokszínűségére. Utóbbi viszont azt is jelenti: a társadalomban olyan sok repedés van, hogy az antiszemitizmus mostani felerősödése számos csoporthoz köthető, és az utóbbi időben politikai átalakuláson ment át. 2017-ben a fehér felsőbbrendűséget hirdető charlottesville-i tüntetésen még együtt meneteltek a konföderációs zászlót lobogtató rasszisták és a náci zászlót lengető antiszemiták, s a szélsőjobb parádéját csak ímmel-ámmal ítélte el Donald Trump akkori elnök. Aki amúgy Izrael barátjának számít – elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és odaköltöztette az amerikai nagykövetséget.

A mostani vehemens antiszemitizmus viszont, ahogy a világ többi részén, úgy az Egyesült Államokban is balról jön. Az Izrael-ellenes nemzetközi bojkottmozgalom, a BDS (Boycott, Disinvestment, Sanctions, azaz bojkott, tőkekivonás és szankciók) hosszú ideje népszerű amerikai baloldali körökben, tiltakozásként Izrael telepesítési és megszálló politikája ellen, és kiállásként a palesztinok mellett. Különösen igaz volt ez a liberális amerikai egyetemekre, amelyeken október eleje óta palesztin-, sőt Hamász-párti és Izrael-ellenes tüntetéseket, gyűléseket, megmozdulásokat tartanak, megfélemlítve zsidó diákokat. A Harvardon például több mint két tucat hallgatói csoport közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy a kialakult erőszakért Izraelt terheli a felelősség. A zsidó állam – vagy a Netanjahu-kormány – bírálatán túllépő, antiszemitizmustól sem mentes tüntetésekre reagálva nagy befektetési alapok és neves ügyvédi irodák kérték, hogy megtudhassák a demonstrációkban magukat exponáló diákok nevét, nehogy alkalmazzák őket, miután kikerülnek az elit egyetemekről, mások pedig megvonták adományaikat a felsőoktatási intézményektől. 

Izraelt elítélő és a Hamászt támogató hangok hallatszanak a Black Lives Matter (BLM) mozgalomból is. Ez ugyancsak történelmi és társadalmi okokra vezethető vissza, hiszen az afroamerikaiak is megosztottak. A fekete polgárjogi mozgalomban mindig is volt egy irányzat, amely párhuzamot vont a saját és a palesztinok küzdelme között, a fehéreket az USA-ban, a zsidókat Izraelben elnyomónak tekintve. A történteket értékelve a korábban republikánus elnökjelölteknek is tanácsot adó Niall Ferguson történész a The Daily Mail hasábjain ki is fejtette, hogy a gázai háborúra adott reakciójával a woke mozgalom túl messzire ment, és ez végre „ellenforradalmat” indíthat el vele szemben. 

A legnagyobb törés azonban a politikában alakult ki. A republikánusok határozottan kiállnak Izrael mellett, és egyértelműen elíté­lik a Hamász terrorizmusát, a zsidó államnak pedig minden segítséget megadnának. Ugyanígy tesz Joe Biden demokrata elnök és kormánya is, ám azt, hogy tűzszünetet sürget, nem csak a humanitárius szempontok magyarázzák. Washington egyrészt érzékeli, hogy az Izrael melletti kiállása miatt az arab és muszlim államokban, valamint a globális délként emlegetett országokban növekszik a radikális Amerika-ellenesség, ami Christopher Wray FBI-igazgató minapi figyelmeztetése szerint növeli az amerikaiak terrorfenyegetettségét. Másrészt Bidennek számot kell vetnie azzal, hogy a demokraták úgynevezett progresszív szárnya szembeszegül a zsidó államot támogató politikájával. Hasonlóan éreznek a középnyugati államokban élő arabok és muszlimok is, és ha hozzájuk vesszük a szintén palesztinbarát afroamerikaiakat, akkor olyan létszámú társadalmi csoportok léphetnek ki jövőre a demokrata választói közösségből, ami könnyen Biden vesztét és Trump győzelmét hozhatja. 

A képviselőházban a Hamászt a terrortámadásért elítélő határozatot óriási többséggel fogadták el, és a nemmel szavazó vagy tartózkodó 15 demokrata mindegyike a párt progresszívjei közül került ki. Idetartozik a minnesotai Ilhan Omar, aki régóta kiáll az Izrael telepespolitikáját kritizáló BDS mozgalom mellett, valamint a képviselőházban helyet foglaló másik muszlim nő, a michigani Rashida Tlaib, aki nemcsak azonnali tűzszünetet követel a gázai háborúban, de azzal vádolja párttársát, Bident, hogy támogatja Izraelt a palesztinok elleni népirtás végrehajtásában.

A képviselőház múlt csütörtökön megpróbálta elmarasztalni a kongresszus egyetlen palesztin származású tagját az „antiszemita aktivitásáért”, ám a demokraták két tucat republikánussal kiegészülve leszavazták a határozati javaslatot. Az ügyben a gázai háború kapcsán kialakult politikai megosztottság minden eleme és az abszurditása is megmutatkozik. A javaslatot ugyanis a vérmes trumpistának számító georgiai republikánus Marjorie Taylor Greene terjesztette be. Márpedig az oltásellenes Taylor Greene nemrég még azt a bornírt összeesküvés-elméletet hirdette, hogy a kaliforniai erdőtüzeket a zsidók által az űrből irányított lézersugarak okozták.  ¬ NAGY GÁBOR