Szociális védelem:
Magyarország a sereghajtók közt

Miközben az unió országainak többsége igyekszik erősíteni a szociális hálót, a magyar állam egyre kevésbé akar felelősséget vállalni az elesettekért. Immár egy éve, hogy a parlament megszavazta a szociális törvény módosítását, amellyel az állam alapvetően az egyénre hárítja a gondoskodás kötelességét. Az Eurostat friss adataiból pedig az is kiderül, hogy az évezredben nem látott alacsony szintre estek a szociális védelemre fordított kiadások: 2022-ben csupán a GDP 16 százalékát érték el. (Ez a felmérés évente egyszer készül el, a szociális védelem kiadásait és bevételeit bruttó összegük szerint tartalmazza, kezeli az egyes országok szociális rendszereinek eltérő felépítését, így az adatok összehasonlíthatóak.) A magyar mutató 2010-ben, a második Orbán-kormány indulásakor még 21,8 százalék volt, és az eddigi mélypontot jelentő 2019-ben is 16,3 százalékra rúgott. Ma már csak négy olyan ország (Litvánia, Észtország, Írország és Málta) akad az EU-ban, amely nálunk is kevesebbet fordít a szociális szférára, az uniós átlag pedig szinte elképzelhetetlenül távol, 27,2 százaléknál jár.