Anagyságigézete

Amilyen ütemben épülnek a Várban az eklektikus házak replikái, úgy tűnnek el a városból a háború utáni modernizmus emlékei. Legutóbb, a tiltakozások ellenére, a Magyar Rádió épületei kaptak bontási engedélyt. A területen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem építkezne, ennek érdekében a kormány minden akadályt – például a helyi önkormányzat által adott egyedi védettséget – elgördített az útból.

A rozsdazónák rehabilitációját pedig csak úgy tudja elképzelni a kormány, hogy versenyeztetés nélkül külföldi befektetők minél nagyobb házakat húzzanak fel, jelentős állami támogatás mellett. Ezt az elvet folytatja a kiszivárgott mini-Dubai-terv is, melynek keretében az egykori Rákosrendező teherpályaudvar 130 hektáros telkére arab befektetők építenének irodaházakat, luxuslakásokat és plázát. A tervek szerint akár 240 méteres magasház is épülhet, ami a Mol-toronynak majdnem a duplája. Lázár János építésügyi miniszter sajtótájékoztatóján kiderült, hogy – bár állítása szerint a befektető nem kért pénzt az államtól – az 5 milliárd eurós projekthez 1 milliárd euróval hozzájárul a kormány. Meghosszabbítják az M1-es metrót, új állomásépületet és közlekedései csomópontokat építenek ebből a pénzből. Közparkot is ígért Lázár, ám ennek csak a lefedett vágányok fölött lenne helye. Lázár szerint még keresik a befektetőt, a sajtó azonban tudni véli, hogy az nem más, mint Mohamed Alabbar, aki a világ legmagasabb épületét, a Dubaiban álló, 828 méteres Burdzs Kalifát építtette. Erre mondta Lázár, hogy nem mini-Dubait, hanem maxi-Dubait építenek, mert „nem lehet középszerű a projekt”. Arra nem adott világos választ, hogy milyen magas épületek lesznek. Azt viszont egyértelművé tette, hogy egyelőre eszükben sincs egyeztetni sem a XIII. és a XIV. kerülettel – amelyeknek a határán fekszik az állami tulajdonú telek –, sem a fővárossal, sem pedig a lakossággal. A beruházás előkészítésével viszont nem várnak, máris elköltenek 20 milliárd forintot a terület megtisztítására.