Magyar orvoscsapat megy Afganisztánba

A kormány eredetileg egy 50 fős magyar őrszakasz Afganisztánba küldését kezdeményezte, amelynek feladata őrzés-védelem lett volna, a Fidesz azonban úgy vélte, a fegyveres részvétel túl nagy kockázatot jelent, amely "nincs arányban a misszió politikai hozadékával". Kovács László  külügyminiszter, a napirendi pont előadója szerint a Fidesz megakadályozta egy tisztességes - a Magyar Hadsereg képességeihez mért, a szövetségesek által is elvárt - felajánlás megvalósulását. A külügyminiszter bekiabálásoktól sem mentes beszédében az egészségügyi alakulat részvételéről azt mondta, "a semminél ez is több".
Simicskó István (Fidesz) szerint frakciója azért javasolta, hogy ne harcoló magyar katonákat, hanem egészségügyi kontingenst küldjön Magyarország Afganisztánba, mert ennek üzenete van a NATO, az ENSZ és a muzulmán világ számára: Magyarország nem fegyverrel, hanem humanitárius céllal megy Afganisztánba, márpedig Simicskó szerint minél több muzulmán országot is meg kell nyerni a terrorizmus elleni küzdelemhez. "Mi semmiképpen sem azonosítjuk a terrorizmust az arab világgal, a muzulmán világgal" - mondotta.
Karsai Péter (MDF) közölte: amíg a Magyar Honvédség technikai eszközeinek korszerűsítésétől és a katonák életkörülményeinek javításától vonna el pénzt egy újabb külföldi szerepvállalás, és amíg a hadsereg csak "korlátozottan rendelkezik a haza védelméhez szükséges alapképességekkel", addig az MDF nem tud támogatni újabb külföldi elkötelezettséget.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint Magyarországnak is "fel kell vennie a kesztyűt, és részt kell vállalnia a terrorizmus elleni küzdelemben". Vannak, akik igyekeznek kibújni ez alól a küzdelem alól, s a katonaságnál "sumákolásnak" nevezik, ha valaki így tesz - mondta a képviselő a vitában. (MTI)
Szemle: Afganisztán, a vajdasági magyarok és G. I. Joe