Pótnyomozás a csillebérci vadászház ügyében

A pótnyomozásra május 14-ig szabott határidőt az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának az ügyészség. Sódor István elmondta: a pótnyomozást elrendelő ügyészségi határozat egyik oka az volt, hogy a tényállás az alapeljárásban nem tisztázódott kellőképpen, a rendőrség nem végzett el minden nyomozati cselekményt. Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselőnek a rendőrség - 2002 decemberi - nyomozást megszüntető határozata ellen az ügyészséghez benyújtott panasza új momentumokat is tartalmazott. Mindezekre figyelemmel rendelt el pótnyomozást - a fokozott felügyeletet ellátó ügyész korábbi álláspontját is felülbírálva - a Fővárosi Főügyészség.
Rogán Antal azért tett feljelentést Rácz Péter, a MÚSZ elnöke ellen, mert 1999 márciusában 15 millió forintért értékesítették a szövetség tulajdonában lévő vadászházat, noha annak piaci értéke megközelítőleg 100 millió forint volt. Az ingatlan több mint 100 négyzetméter alapterületű, és egy csaknem 2700 négyzetméteres telek valamint egy 40 négyzetméteres garázs tartozik hozzá. A rendőrség 2002. június 18-án hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást, majd decemberben megszüntette az eljárást, mivel nem állapították meg bűncselekmény elkövetését. Az ügyben Rácz Péter nem szerepelt gyanúsítottként.
Az ORFK 2002. december 2-i keltezésű megszüntető határozata tartalmazza, hogy az ingatlan eladáskori értéke a kirendelt igazságügyi szakértő szerint 96,8 millió forint volt. Az adásvétel során a felek a 15 millió forintos vételárat kölcsönösen alakították ki. A nyomozás során ugyanakkor megállapították, hogy a Rácz Péter által megrendelt ingatlanforgalmi szakértői vélemény készítőjének a területre kiadott építési engedélyről nem volt tudomása. Az építési engedély megkérésének ügyét a MÚSZ ügyvezető elnöke magához vonta. Az ORFK szerint a vizsgált bűncselekmény során az említett építési engedély eltitkolása alkalmas lehet csalás megvalósítására, az engedély ugyanis jelentősen növeli az ingatlan értékét. Így történhetett, hogy a szakértő 15 millióra becsülte a vadászházat, miközben - az új engedéllyel együtt - annak értéke valójában elérte a 97 millió forintot.
A megszüntető határozat szerint ugyanakkor "a nyomozás során beszerzett adatok nem alkalmasak annak alátámasztására, hogy az ügyben eljáró ügyvezető elnök tudatában volt az építési engedély szakértő által megállapított mértékű értéknövelő hatásának, és ezen ismeret birtokában tévesztette meg a döntéshozó testületet azért, hogy a vevőnek így jogtalan hasznot, illetve a tulajdonosnak egyúttal kárt okozzon". A csalás bűncselekménye tehát azért nem állapítható meg, mert az ügyben a hivatalos szervek nem találtak "jogtalan haszonszerzési célzatot". (MTI)