A NATO a jövő hét elején megkezdheti a felkészülést a háborúra

Lord Robertson szerint a NATO állandó tanácsának soron kívüli ülésén "kemény, szókimondó vita" folyt az Irak körüli helyzetről és a NATO szerepéről. Az a három ország - Franciaország, Németország és Belgium -, amely eddig ellenezte, hogy a NATO már a Biztonsági Tanács újabb határozata előtt döntsön a szövetség készenléti terveiről, csütörtökön is kitartott álláspontja mellett. A jelek szerint azonban már csak a jövő hét elejéig fékezik a katonai tervezés megindítását. Robertson az ülés után tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a jövő hét elején döntés születik, és ez az időzítés nem függ a Biztonsági Tanácsban folyó vita kimenetelétől. "Mi nem a BT-vitára reagálunk - mondta a főtitkár -, hanem a Törökországot fenyegető veszélyre; vele érzett szolidaritásunk kifejezése nem kétséges". A főtitkár a sajtóértekezleten kizárólag Törökország jogos szövetségi védelmi igényéről beszélt, de jól tájékozott források szerint javaslata magába foglalja az amerikaiak minden eredeti kérését. Amennyiben az úgynevezett csendes döntéshozatali eljárás eredménnyel végződik, a NATO európai főparancsnoksága automatikusan utasítást kap a készenléti intézkedések katonai kivitelezhetőségének, esetleges alternatíváknak a megtervezésére. Ezek a tervek aztán a katonai bizottság jóváhagyása után visszakerülnek döntésre az állandó tanács elé.
A Bagdadba tartó Hans Blix - Tony Blair brit kormányfőnél tett látogatásáról távozóban - úgy nyilatkozott: az ellenőrzési folyamatban az irakiak jó együttműködést tanúsítottak és tanúsítanak most is - az ellenőrök bármikor bejuthatnak az ellenőrzésre kijelölt objektumokba -, az ellenőrzés gyakorlati része azonban "nem működik": az irakiak nem adják elő sem a tilalmas anyagokat, sem a bizonyítékokat arra, hogy ezeket már megsemmisítették.
Közben az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva Jean-Pascal Zanders békekutató úgy vélekedett, hogy Powell nem mutatott olyan bizonyítékokat, amelyek a ’90-es évek óta beállt változásokat dokumentálnák, és alkalmasak lennének egy háború igazolására. Így továbbra is kérdés, hogy Irak jelenleg nagyobb fenyegetést jelent-e, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Az a film például, amelyet egy iraki repülőgépről mutatott az amerikai külügyminiszter, Zanders szerint 1991-ből származik.
A Belgrádban tartózkodó Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint nagyon komolyan kell venni Colin Powell amerikai külügyminiszter szerdai beszédét az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A főképviselő szerint az EU egységes az Irakkal kapcsolatos legfontosabb kérdések megítélésében, s az iraki válsággal kapcsolatos minden fontos kérdésről a BT-ben kell dönteni. Az EU-nak az az álláspontja - mondta -, hogy egy esetleges Irak elleni támadást BT-határozatnak kell megelőznie. Ugyanakkor Jacques Chirac francia államfő az ENSZ emberi jogi főbiztosával tartott találkozóján csütörtökön ismét leszögezte, hogy - Franciaország korábbi álláspontjával összhangban - továbbra is elkerülhetőnek ítéli az Irak elleni háborút.
 
Eközben a brit királyi légierő jelentős mozgósítását jelentette be csütörtökön a londoni alsóházban a brit védelmi miniszter. Geoff Hoon közölte: a jelenlegi 25-ről százra emelik a Perzsa-öböl térségében a harci repülők számát, és ezerről 7 ezerre a személyi állományt. Ez nagyobb légi kontingens, mint amekkorát a királyi légierő az öbölháború idején a térségben bevetett, és jelentősen meghaladja a korábban nyilvánosságra került adatokat, amelyek összesen mintegy 40 brit harci gép kivezényléséről szóltak. Jelenleg 30 ezer brit katona van úton a Perzsa-öböl felé, köztük 26 ezren a szárazföldi haderő különböző alakulataiban szolgálnak, további 4 ezer a tengerészgyalogság tagja. (MTI)
Szemle Háború Irak ellen: választóvonal a régi és az új Európa között?
Hírek Amerikai politikusok élesen bírálják az USA Irak-politikáját ellenző európai államokat
Hírek Annan szerint még elkerülhető a háború; folytatódik az amerikai csapatösszevonás
Hírek BT-ülés: Powell szerint Irak rejtegeti fegyvereit